2020. április 30., csütörtök

Feketenyék, avagy a ponty "akvárium"

Pontyok egy bedőlt fa ágai között Feketenyéken

Ha mostanában megkérdeznek egy édesvizekben is gyakran merülő búvárt, hogy melyik a legjobb merülőhely a környéken, akkor 10-ből kilencen Feketényéket mondanák. Ez a szlovákiai tó elsősorban a relatíve jó látótávolságáról, de főként a rendkívüli halgazdagságáról híres. Nem utolsósorban kiváló az infrastruktúra, büfé, meleg vizes wc- zuhanyzó várja a búvárokat. A parton minden megtalálható a kényelmes öltözéshez, van felszerelés-, és palack bérlési-töltési lehetőség, és a víz alatt is tartogat számos látványosságot.

Budapesttől 170 km-re található, kb. két és fél óra kocsival, de Győrből alig több mint egy óra az út. Nyelvi nehézség nem nagyon van, hiszen a tó a történelmi Magyarország területén van, mindig akad magyar ajkú személyzet. Ezeknek az adottságoknak köszönhetően rendkívül népszerű a magyar búvárok között is, de járnak csehek, osztrákok és németek is ide. Nyáron a tónál strand üzemel, ilyenkor a nem búvár családtagok is jól szórakozhatnak. Akár több napos sátorozós túrát is érdemes ilyenkor szervezni, sőt, pár faház is várja azokat, akik nem kedvelik a nomád életet.

Sátortábor a feketenyéki búvárbázison
A képen nem látszik, de itt éppen isteni Brassói készül a bográcsban.

Az élet úgy hozta, hogy nekem is volt közöm a tó népszerűsítéséhez itthon. 2014 nyarán Belucz Attila - a UEF Szlovákia vezetője - nagymegyeri búvárbarátunk felhívott minket, hogy nézzük meg ezt a tavat, nem fogunk csalódni benne. Kicsit utánanéztem: a legnagyobb magyar búvárportálon volt róla bejegyzés ugyan, és volt ismerősöm is, aki merülte már régebben, de nem volt túl jó véleménnyel róla. Akkor még nem volt ennyire kiépítve se víz alatt, se a parton, de már akkor megragadott és láttuk benne a potenciált. Hazatérve mindenkinek lelkendeztem a „karácsonyi Tesco ponty akváriumról”. Rendszeresen kezdtünk ide járni. Közben a szájhagyomány útján egyre ismertebb és felkapottabb lett a tó. Nyáron komoly bográcsozós bulik színhelye.

A következő években Belucz Attila lett a bázis szakmai üzemeltetője, mi pedig sokat segítettünk a mai állapotok kialakításában. Neki rengeteg munkája van benne, víz alatt és a felszínen is. Maradandó élmény például a busz elsüllyesztése. Nem kis feladat egy majd tíz tonnás tárgyat mozgatni a víz alatt. A kötélpálya jelentős részét is mi köteleztük át, egy tavaszi idénynyitó rendezvény előtt egy nappal. Itt tettem le a mentőbúvári vizsgámat, és már oktatóként itt vizsgáztattam először búvárt. Szóval rengeteg jó emlék köt ide. A tulajdonosok évről évre fejlesztenek valamit, így lett a busz, sőt 2019-ben egy teljes villamoskocsi is a látványosságok része.

Búvár az elsüllyesztett busz ajtajában
Búvár az elsüllyesztett busz ajtajában

A tóban akár 40 m-re is lehet merülni, csak szerintem nem érdemes. Nekem több mint 100 merülésem van itt, de 20 m alá már nem megyek, a látnivalók fent vannak. A kötélpályák mentén több útvonalat be lehet járni, az egyiket most megosztom az olvasóval:

Mint Dorogon, itt is a kezdőkre helyezem a hangsúlyt. Ez az útvonal már a parton kezdődik, így igazán hatásvadász. :-) Amikor kiszállunk a kocsiból, a zsebembe rakok egy kis kenyeret és a kis öböl partján megmutatom a nebulóknak a sütkérező ponty csapatot. Itt több száz, kiló feletti példányt kell elképzelni, akik a bedobott kenyéren marakodnak. Olyan látvány, mint egy "ZS" kategóriás filmben a piránhák.

Beöltözés után a fő bemeneteli ponton besétálunk a vízbe. Rögtön balra veszem az irányt, és 2-3 m-es mélységben úszunk az elsüllyedt stégig. Ekkor már fülig ér a száj, mert jókora pontyok sütkéreznek arra, de gyakran van süllő, és csuka is. Ezután ismét balra fordulunk, elhagyjuk a kötélpályát és lecsúszunk 4-5 m közé. Ha jól ügyeskedek, akkor pont az öböl bal sarkában lyukadunk ki egy bedőlt fa mellett. Magát a fát alulról közelítem meg, mert így nagyon látványos a fejünk felett a megszámlálhatatlan ponty. Ha még nem láttad, hidd el, most nem a költői túlzások miatt írom így! Felemelkedünk 2-3 m közé és jön a látványosság: a pontyok már sejtik mi következik, szinte várják.

Búvár kínálja kukoricával a pontyokat a feketenyéki tóban
Már várják.

Előveszek egy doboz csemege kukoricát és jól megszegem az általános búvárszabályt, etetem a halakat. Mentségünkre legyen szólva, ez egy mesterséges tó és ők telepített halak. Nos, az hogy milyen érzés, amikor szinte a kezedből eszik egy 5-6 kilós hal, azt rád bízom elképzelni, de inkább ki kell próbálni. A leggyakoribb reakció a fejcsóválás, „ilyen nincs”, de volt már olyan is, aki úgy hüledezett, hogy majdnem kiesett a szájából a reduktor. Ha elfogyott a csemege, akkor továbbállunk, a fa ágai között szétnézünk csuka után, gyakran erre portyázik egy igen kapitális példány, becenevén: A Nyéki Krokodil. Egyébként ő, vagy az ikertestvére, általában a buszban várja a bliccelő búvárokat, de az egy másik útvonal.

Lesben álló csuka a Feketenyéki tóban
A kalauz a buszban.

Tovább haladva, ha a part mindig a bal kezünk felé van, még több bedöntött fát láthatunk. Itt nagyon jól megfigyelhetőek a halak mélységben elfoglalt helyei. Legfelül néhány amur járkál, utánuk a kárászok vannak. Ők érdekes módon nem keverednek a pontyokkal, vagy egyik, vagy másik faj van többségben. A csukák inkább az ágak kötött állnak lesben. Legalul, mint afféle rendőr csapat, a süllők lebegnek néhány centivel az aljzat felett.

Közben visszatérünk a kötélpályára, és ismét balra fordulunk. Pár percnyi úszás után meglátjuk a repülő hátsó vezérsíkját. Maga a gép is érdekes, bár sajnos az ajándékgyűjtők lassan szétszerelik, pár éve még a botkormány is megvolt, de mára már nyoma sincs. A gép szárnyai alatt nagyra nőtt süllők vigyázzák a rendet, annyira megszokták a búvárokat, hogy egész közel engednek magukhoz. Ha mégis belépünk a privát zónába, akkor a hátúszóikat felnyitják, és teljes pompájukban, egyértelműen jelzik: túl közel jöttél!

Lesben álló süllő a feketenyéki tóban
A tó közlekedési rendőre

Van még tovább pálya, de kezdők lévén ideje visszafordulni. Jobb kézre vesszük a partot, és a kötélpálya mentén megyünk az első elágazásig. Itt a középső kötelet választva egy gyakorló trepnihez érünk, amire egy jókora cső van felszerelve. Ideális lebegés gyakorláshoz. Itt még van egy csónak, meg egy Opel Kadett roncsa is, de valamit hagyni kell a következő merülésre is, így lassan visszaúszunk a bedőlt stég mellett a kijárathoz. Imádom nézni az arcokat, amikor vége a merülésnek, a legtöbben azonnal mennének vissza.

A tóban van még számos útvonal és látványosság. A teljesség igénye nélkül: egy komplett busz, egy villamos szerelvény, számítógép asztal csontvázzal, benzinkút oszlop, ami schillingben számol (hogy kerülhetett oda?), többszintes oktatótrepni, stb., stb. Ha kint alszol, ne hagyd ki az éjszakai merülést sem! Hihetetlen élmény alvó csukával találkozni, de az angolnák is éjjel bújnak elő. Szürreális látvány, ahogy kígyószerűen tekerednek fel egy-egy faágra, mint egy bibliai ábrázoláson.

Angolna a feketenyéki tóban
Velük jobbára éjjel találkozhatsz

Szóval ezek miatt kihagyhatatlan hely Feketenyék. Miközben ezeket a sorokat írom, már nagyon indulnék újra oda merülni!


Fotók: Haász Balázs és Kerekes Szilárd

A cikk először a UEF blogon jelent meg, szerzője a UEF búvároktatója.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!

2020. március 14., szombat

Koronavírus: a búvárfelszerelések megfelelő fertőtlenítését hangsúlyozza a DAN


Az új típusú koronavírus (COVID-19) járvány kitörése után jogosan fogalmazódnak meg kérdések a búvárok körében a fertőzés terjedésével kapcsolatban, különösen a légzőautomaták és a bérelt felszerelések használata esetén.

Miként az emberek többségét a vírus jelentette fenyegetés foglalkoztatja, úgy a búvárok is tudni szeretnék, hogy milyen megelőző intézkedéseket tesznek/tehetnek a betegség továbbterjedése ellen. A jelenlegi információk szerint az új koronavírus akár néhány órán keresztül is fertőzőképes maradhat a különböző felületeken. Éppen ezért a búváfelszerelések megfelelő fertőtlenítése rendkívül fontos

Tartsuk szem előtt a következőket


A háztartási tisztítószerek ugyanolyan hatékonyak a COVID-19 ellen, mint a közönséges megfázás és influenza vírusok ellen. A személyes használatú felszerelések (légzőautomata második lépcső, illetve légzőcső csutora, a maszk belseje és a búvármellény inflátor száj része) tisztítása és fertőtlenítése kiemelten fontos. 

A felszereléseket hatékonyan fertőtleníthetjük 10%-os fehérítő oldatba merítéssel és áztatással, vagy olyan tisztítószer mint a Steramine™ tabletta, illetve bármilyen más kvaterner ammónium vegyület alkalmazásával. Ügyeljünk arra, hogy ezeket a termékeket a gyártó utasításainak megfelelően használjuk, majd öblítsük le a búvárfelszerelést friss vízzel. 

A kereskedelemben kaphatók olyan termékek, amelyeket általánosan használnak búvárfelszerelések fertőtlenítésére, azonban hatástalanok a koronavírussal szemben, ilyenek az antibakteriális klórhexidin szájöblítő oldatok, vagy spray-k (pl. Corsodyl). A forró szappanos víz sokkal hatékonyabb, ha puha fogkefés dörzsöléssel kombináljuk. 

Aki bérelt búvárfelszerelést használ és szeretne további lépést tenni a fertőzések megelőzése érdekében, az alaposan törölje át háztartási fertőtlenítő kendővel, majd öblítse le friss vízzel a következő felszereléseket: 
  • reduktor csutora 
  • légzőcső 
  • búvármellény inflátor szájrész 
  • maszk belseje 

Amennyiben nincs kéznél fertőtlenítő kendő, úgy kérjük meg a búvárbázist, búvároktatót, akivel merülünk, hogy tisztítsa meg és fertőtlenítse a felszerelést, mielőtt használatba vennénk azt. 

A koronavírussal szembeni hatékony háztartási tisztítószerek listáját az American Chemistry Council Center for Biocide Chemistries ebben a terméklistában sorolja fel. Háztartási tisztítószer használatakor akkor járunk el körültekintően, ha a hatóanyagot - vagyis a tisztítószer fajtát - gyakran cseréljük, így elkerülhetjük a rezisztens (ellenálló) törzsek kifejlődését. 

Mint általában javasolt, a gyakori kézmosás (legalább 20 másodpercig szappannal), a nagy forgalmú tárgyak és területek (fürdőszoba, ajtófogantyúk, munkalapok stb.) rendszeres tisztítása, a betegekkel való érintkezés elkerülése, valamint betegség esetén otthon maradni, a legjobb módok a fertőzés terjesztésének megállításában. További információért keresd fel a CDC koronavírus oldalát, illetve Magyarországon a kormány hivatalos koronavírus információs weboldalát




A cikk forrása a Divers Alert Network, ismertetője a UEF búvároktatója. Fotók: DAN.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!

2019. október 10., csütörtök

Úti cél: Madeira atlanti szigetcsoportja


Az Atlanti-óceánon található Madeira minden búvár számára tartogat valamit: távoli, szinte érintetlen vizeket, egészséges tengeri élővilágot, izgalmas roncsokat és egész évben kellemes időjárást - még Európa határain belül. Ha mindehhez hozzávesszük a festői tájat, a több száz kilométer túraútvonal-rendszert, a sziklamedencéket, valamint annak a lehetőségét, hogy bálnákkal és delfinekkel is találkozhatunk, akkor egyértelmű, hogy Madeira az a hely, ahol közvetlen kapcsolatba kerülhetünk a természettel.

Madeira szigetcsoportja Lisszabontól mintegy 1000 kilométerre délnyugati irányban található az Atlanti-óceán közepén, nagyjából Casablanca magasságában. A szigetcsoport hét szigetből áll, de csak a két nagyobb, Madeira és Porto Santo lakott. A többi kisebb sziget a Desertas, illetve Selvagens-szigetekhez tartozik, amelyek természetvédelmi területek.


A szigetcsoportnak enyhe, a Golf-áramlat által szabályzott szubtrópusi klímája van, így egész évben kellemes, szélsőségektől mentes időjárást élvezhetünk. Az éves átlaghőmérséklet max. 25°C és min. 15°C közötti. Az óceán hőmérséklete hasonló, nyáron elérheti a 25°C-ot is, de tél végére sem szokott 17°C alá hűlni, ez sportbúvár mélységekben állandó, nincsenek hőhatárok, gyakorlatilag egész évben tart a búvárszezon.

Búvár szemmel... 

Miként a legtöbb óceáni sziget, úgy Madeira sem kapcsolódik kontinentális talapzathoz, ezért már a parthoz viszonylag közel nagy mélységek vannak. Ez a domborzati jellegzetessége teszi lehetővé az olyan nyílt vízi élőlények partközeli megfigyelését, mint a manták, nagytestű nyílt vízi halak és tengeri emlősök, vagy éppen a teknősök. A szigetek körüli mélykék víz - sokszor kiváló látótávolsággal - otthona mintegy 360 féle tengeri növénynek, 550 halfajnak, 21 tengeri emlősfajnak és nagy mennyiségű gernictelennek. A fajok biológiai sokfélesége a szigetek körül egyedülálló, itt nemcsak az atlanti élővilág található meg, hanem az Északi-tengertől a Földközi-tengerig terjedő fajok széles skálája, valamint néhány trópusi faj is, melyeknek éppen Madeira a legészakibb eloszlási területe.


Madeira 

A fő sziget számos merülőhelyet kínál, köztük néhány roncsot, barlangot, illetve parti merüléseket is. Ugyanakkor a sziget legjobb merülőhelyei Madeira déli részén, két kisebb térségre, a Funchal ECO Parkra és a Garajau Tengeri Rezervátumra koncentrálódnak. Garajau, mint tengeri védelemre létrehozott terület a legelső ilyen volt Portugáliában, fennállásának három évtizede alatt látványosan benépesült, mára gazdag víz alatti flóra és fauna jellemzi.

Hosszúlábú rákok

A szigetet körülvevő tengeri terület a nyári hónapokban különösen zsúfolttá válik, mert ilyenkor sokféle nyílt vízi hal úszik a Golf-áramlattal a szigetcsoport mellett, gyakoriak a különféle makrélák, barrakudák és édesajkú halak rajai. Általában nyár vége felé láthatók a kecses és elegáns mobula ráják, amint lassan tovasiklanak a búvárok felett. Találkozhatunk itt termetes ajakoshalakkal és sügerekkel, valamint számos további fajjal, mint például egyes muréna fajok vagy a vicces hosszúlábú rákok.

Sziklán pihenő rája

Ugyanakkor egy bizonyos fajnak a legtöbb búvár különös figyelmet szentel - ez pedig a barna fűrészessügér, amelyet a Garajau rezervátum szimbólumának is tekinthetünk. A fűrészessügerek itt igen nagyok (a 60 kg-ot is elérhetik), mégis rendkívül játékosak és kíváncsiak, általában a merülés teljes ideje alatt követik a búvárokat. Egy tipikus merülésen itt 3-4 barna fűrészessügér is látható, akik szinte versengenek a búvárok figyelméért és általában az évek óta ismert merülésvezető mellett úsznak.

Búvárok barátkoznak egy barna fűrészessügérrel

Porto Santo 

Madeirától alig több mint 20 tengeri mérföldre fekszik Porto Santo kis szigete. Bár közel vannak, a két sziget már nem is különbözhetne jobban egymástól, hiszen Porto Santo hatalmas, 8 kilométer hosszú partszakasza aranyhomokos tengerpartban fürdik. A sziget körül nagykiterjedésű védett tengeri területetet alakítottak ki, melynek határain belül több merülőhely is van. Láthatunk itt is barna fűrészessügeret, foltos sügereket, murénákat, rájákat, de körözve úszó barrakuda rajokat, makrélákat, édesajkú halakat és tonhalakat is. A legjobb és legismertebb merülőhely kétségtelenül a “Madeirense” roncsa, ez a merülés már önmagában megéri a szigetre látogatást.

A "Madeirense" roncsa

Desertas- és a Selvagens-szigetek 

A Desertas-szigetek három kisebb szigetből álló csoport, Madeira fővárosától Funchal-tól 22 tengeri mérföldre található természetvédelmi terület. A szigetek látogathatók, némely búvárbázis szervez ide merüléseket, azért vegyük figyelembe, hogy ez kb. háromórás hajókázást jelent Madeiráról. A terület védetté nyilvánítását elsősorban a mediterrán barátfókák (Monachus monachus) megóvására irányuló intézkedések indították el, mely faj egyedei majdnem teljesen kipusztultak. A ma már súlyosan veszélyeztetettnek nyilvánított faj a legritkább fóka a világon, ám itt továbbra is megfigyelhetők, sőt, szerencsére ma már Madeira déli partszakaszán sem szokatlan a jelenlétük. 

A barátfóka ma már Madeirán sem szokatlan 

A Selvagens-szigetek Madeirától 163 tengeri mélfördre délre találhatók. A merüléshez a Madeira Természeti Park engedélye szükséges, de a szigetcsoport többi szigetétől való óriási távolsága már önmagában is korlátoz bármilyen turisztikai tevékenységet. 

A felszínen... 

Ha már Madeirán járunk, akkor persze van egy-két dolog amit érdemes megnézni, kipróbálni, vagy megkóstolni. Feltűnő az egzotikus virágok állandó jelenléte, amelyek az enyhe szubtrópusi klíma következtében szinte mindenhol, még az út szélén is nőnek egész évben. A sziget belsejében pedig olyan ősi babérlombú erdők találhatók, amelyek még a jégkorszak előtti Dél-Európa nagyrészét borították és ma már csak egy-két helyen fellelhetők. A portugálul laurisilva-nak (babérfa) nevezett fa értékes kapcsolatot jelent a múlttal, ezért az UNESCO a sziget természetes erdőinek jókora részét a világörökség részévé nyilvánította.

Ősi babérlombú erdő a sziget belsejében

Jelentős a szigetet keresztül-kasul behálózó levadák rendszere, ami nem más mint öntözőcsatorna. A sziget északi részén fekvő hegyekben rengeteg víz van, a déli napos, ezért termékeny területeken viszont kevés. Emiatt kezdték el építeni - a sziget korai telepesei - azokat az öntözőcsatornákat, melyek segítségével elszállíthatták a vizet a déli ültetvényekre, és amivel megteremtették a mai hálózat alapjait. Csupán néhány évtizede fedezte fel egy túrázó külföldi házaspár, hogy a levada karbantartó utak egyben kitűnő gyalogösvények, általában szintkülönbség nélküli könnyű sétautak, ráadásul gyönyörű tájakon.

Levada túrán

A sziget keleti oldalán a Szent Lőrinc-félsziget hosszú, keskeny, erodált vulkáni sziklákból és szakadékokból álló láncolatát érdemes felkeresni. Izgalmas és lenyűgöző vadon, amely növényei miatt védett terület. A Madeira középső részén található Pico do Areiro hegycsúcsról (1818 m) pedig szemügyre vehetjük a sziget középső hegyeinek csúcsait és szurdokait. Megfelelő felszereléssel a négy nagy csúcsot összekötő gyalogösvény a sziget egyik legizgalmasabb túráját kínálja. Madeira másik, északnyugati végén találjuk Porto Moniz városkát, melynek természetes sziklamedencéiből létrejött fürdője miatt különleges.

Sziklamedencék Porto Moniz-nál

A főváros Funchal a sziget déli partján, egy természetes amfiteátrumban helyezkedik el, oldalról sziklák, északról pedig meredek hegyek szegélyezik. Kék virágú zsakarandafák övezte utcái fekete és fehér mozaikkal vannak kikövezve. Az óvárosba látogatva megcsodálhatjuk a szűk utcácskák graffiti festményekkel díszített ajtajait. A város fölött, Monte-ban található Miasszonyunk-templomban nyugszik IV. Károly (utolsó) magyar király és osztrák császár. Ha pedig ide feljöttünk, akkor ne hagyjuk ki a tobogánt, ami egy tradicionális szánkó. Régebben ilyenekkel juttaták le a terményeket a hegyről a tengerpartra, ma pedig a turistákat szállítják csinosan öltözött szánkóvezetők egy 2 km-es útvonalon Monte és Santa Luzia városrész között. 

A tobogán egy tradicionális szánkó

Madeirán nem lehet elmenni a bor mellett. A madeira bornak két jellegzetessége van. Először is, az erjesztési folyamat végén brandy-vel erősítik, másodszor, az érés során felmelegítik, ugyanis ez új mélységet és összetettebb ízeket ad a bornak. A városban több borászat is szervez kóstolóval egybekötött programot, ahol szinte mindent megtudhatunk a helyi borkészítésről. Az ételek közül külön említésre érdemes az “espetada”, amely babérnyárson sült marhahús, és egyes helyeken az asztalba épített nyárstartón tálalják. Ezzel szemben az “espada” ízletes fehér húsú abroncshal filé bundában sütve, amit jellemzően sült banánnal kínálnak. Olcsó és nagyon finom streetfood a “prego”, ez grillezett steak kovászolt cipóban.

Babérnyárson sütik az "espetada"-t 

Nem lehet véletlen, hogy Madeira idén (2019) - immár hatodszor - megkapta a World Travel Award "Legjobb európai sziget úti cél" rangos elismerését. Búvárként pedig úgy gondolom, hogy a felszíni élményeket méltón egészítik ki a víz alatti látnivalók, éppen ezért egy Madeirára tervezett nyaralás alkalmával érdemes mindkét terület felfedezésére időt szánni.

Utazás 

Közvetlen járat hiányában Budapestről legegyszerűbben Lisszabon, vagy Porto megálló közbeiktatásával tudunk eljutni Madeirára, és ha nem kell sokat várakozni az átszállásnál, akkor az egészet letudhatjuk 6-7 óra alatt. A Portugál Légitársaság (TAP) a hét majdnem minden napján üzemeltet járatot Budapest és a két portugál nagyváros között. Fapados járatokkal is megoldható az utazás, ebben az esetben ésszerű tranzitmegállóként jöhet szóba még Basel. 

Nagyításhoz kattints!

Forrás: Visitmadeira, X-Ray Mag, Útitárs Top 10 - Madeira 

Fotók: Visitmadeira, Madeira with Linda, Manta Diving Madeira, Pedro Vasconcelos és Kerekes Szilárd 


A cikk először a UEF blogon jelent meg, szerzője a UEF búvároktatója.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!