2015. augusztus 15., szombat

Hazai pálya: a dorogi Palatinus-tó

A dorogi tó a budapesti búvárok egyik kedvelt merülőhelye. Közel van a fővároshoz, a vize tiszta, van élővilág, ráadásul a környezete is szép és kulturált.


(fotó: Kerekes Szilárd)

A Pala, vagy Dorogi-tó (más néven Sátorkőpusztai-tó, vagy Báger-tó) a környék legnagyobb tava, amely egy mesterséges bányató. Az Északnyugat-délkelet irányba elnyúló tó téglalap alakú, tengerszint feletti magassága 124 méter. Csak a talajvíz táplálja, vízét egy csatornán keresztül a Kenyérmezői-patak vezeti le. 
Nevét állítólag a Budapestről kijáró fürdőzőknek köszönheti, akik szerint a vize olyan jó minőségű volt, mint a fővárosi Palatinus Strandfürdőé. Valóban, kevesen tudják, de ez az ország egyik legtisztább vizű tava.
A tó egyébként mesterséges eredetű bányató, az ötvenes években homokkitermelés következtében keletkezett. Jó vízminőségét annak a bányászati technológiának köszönheti amit ekkor kezdtek alkalmazni. A vízmederbe sűrített levegőt fújtak és a fellazított, felkavart homokot kiszivattyúzták. Ez tisztán tartotta a tó fenekét, megakadályozta az elalgásodást.
Napjainkban strandolásra, búvárkodásra és horgászásra használják. Míg az északi partszakaszon van a strand és a búvárbázis, a déli oldal beépült az évek alatt.

A Palatinus-tavat autóval Budapest felől a 10-es úton érdemes megközelíteni. Dorogra beérve a Mária úti (lámpás) kereszteződésnél kell jobbra fordulni, az út már levisz a tóhoz.

A tó egyik legérdekesebb élőlénye az édesvízi medúza, amely nem túl gyakori a hazai tavakban és egyfajta indikátorként a víz tisztaságának jelzője egyben. A kagylók közül a tavi- és a vándorkagyló egyaránt megtalálható. A tóban rákok is élnek, amelyek valószínűleg haltelepítéskor kerültek bele. A halak közül gyakori a ponty, amur, kárász, keszeg és a harcsa, de kősüllőbe és gébekbe is belefuthatunk. A 7-8 méteres átlag látótávolság miatt többnyire jól látható a tó gazdag élővilága. 

(fotó: Kerekes Szilárd)

A víz alatt kiépített kötélpálya várja a búvárokat, melynek mentén érdekes és szokatlan látnivalók egyaránt találhatók, közöttük igazi különlegességnek számít a Búvármúzeum. A múzeumot 2006 tavaszán Kollár K. Attila és Kollár Krisztián hozták létre a könnyűbúvárok régi felszereléseiből. A múzeum egy nagyobb fémketrecben kapott helyet a tó fenekén. A rácsozat belső falán sorakoznak a kiállított tárgyak - régi ruhák, légzőcsövek, búvárfelszerelések, búvárlámpák, tablók és a magyarázó szöveg.


Búvárkodás szempontjából a látótávolság fontos kérdés. Nyáron a felső, melegebb vízrétegben gyorsan elszaporodnak a lebegő algák, robbanásszerű elburjánzásuk a vízvirágzás, ilyenkor a látótávolság leromlik. A víz melegedésekor tavasszal, illetve a lehűléskor ősszel találjuk a jobb látótávolságot.

A búvárbázis a tó Északi oldalán, közvetlenül a strand mellet található, a bejáratot az útról jobbra letérve találjuk. A vendégek ingyen parkolhatnak és használhatják a strand létesítményeit is. A tóparton parkosított, kulturált környezetben lehet a merülésekhez összekészülődni. A vízbeszállás lapos partról besétálva és stégről beugorva is lehetséges. Búvároktatáshoz 5 db víz alatti trepni áll az oktatók rendelkezésre. Felszerelés-, és palackbérlés lehetséges.

Víz jellemzők
Átlagos vízhőmérséklet: 19 °C
Maximális vízmélység: 12 méter
Legjobb látótávolság: 7-8 méter
Aljzat: homokos, kavicsos, mélyebben iszapos


A cikk először a UEF blogon jelent meg, szerzője a UEF búvároktatója.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése