HEPCA közlemény a Brother-szigetek lezárásáról

A közelmúltban a Brother-szigeteknél történt cápatámadást követően a hatóságok lezárják a területet. Az üggyel kapcsolatban az egyiptomi HEPCA környezetvédő szervezet az alábbi közleményt adta ki.

"A Nemzeti Park hivatalos tájékoztatásából a HEPCA értesült a Brother-szigetek lezárásáról született határozatról. Szeretnénk ha mindenki számára világos lenne, a korlátozó döntés nem azért született, hogy elrejtse a cápák előre kitervelt bűncselekményeit, vagy kivizsgálja a cápák viselkedésében az utóbbi időben bekövetkezett szokatlan változások okait, hanem egyszerűen azért, mert a területen működő egyes szafarihajók által követett gyakorlatot az anyatermészet a továbbiakban már nem képes eltűrni. A (merülő)zátonyok túlterheltsége, valamint a rossz gyakorlat nem csak a Brother-szigetekre korlátozódik, hanem szinte mindenhol jelen van. Az egyetlen járható út a káros hatások enyhítésére, ha követjük azokat az egyszerű szabályokat, amelyeket egyébként már ezerszer elmondtunk és bejelentettünk (hatósági rendelettel is), és amely rendelkezésre áll az összes búvárhajó fedélzetén a Vörös-tengeren.    

A Shark Project szervezettel közösen történt egyeztetést követően, és mert biztosak vagyunk benne, hogy a helyzet nem csak a Brother-szigeteken ilyen, az egyetlen rövid távon is eredményt hozó megoldás, ha beszüntetjük az olyan fenntarthatatlan tevékenységeket mint a halászat, az állatok etetése és a szerves hulladékok vízbe juttatása.   

Készítettünk egy egyszerű útmutatót búvárok számára, amelyet követve nagyobb biztonságban lehetnek a vízben: 

• Élvezd a különleges lehetőséget, hogy ragadozókkal merülhetsz.
• Mindig kövesd a merülésvezetőd utasításait!
• Soha ne etess cápát, ne izgasd hallal, hal vérrel, vagy bármilyen szerves hulladékkal, mert ez veszélyes helyzetet teremthet a cápa kifinomult érzékszervei, veleszületett ösztönei, esetleg tanult viselkedése okán. Ne feledd, mindig fennáll a baleset lehetősége, különösen ha nem tartjuk be az alábbi  szabályokat:

forrás: www.sharkeducation.com

1. Ne mutass félelmet, de legyél tisztelettudó.
2. Kerüld a hirtelen mozdulatokat, különösen ha a cápa közel jött.
3. Legyél függőleges helyzetben, ne kapálózz az uszonyokkal.
4. Karjaidat tartsd közel a törzsedhez.
5. Maradj közel a csoporthoz, a cápákat jobban érdeklik a önmagukban lévő búvárok.
6. Mindig tartsd szemmel a cápát amelyik egyszer már közel jött - hamar visszatérhet.
7. Legyél tisztában vele, hogy a cápa hátulról szeret közelíteni.
8. Tekintsük át az egész helyzetet (3D-ben) - a merülőpárok együtt sokkal hatékonyabbak. 
9. Mindig tudjuk merre vannak éppen a cápák (különösen ha fotózunk, vagy videózunk) - bármikor ha kényelmetlenül érezzük magunkat kontrolláltan hagyjuk el a vizet merülőpárunkkal együtt. 
10. Ne érintsd, piszkáld a cápát, igyekezz legalább két testhossznyi távolságit tartani.
11. Ha egy cápa nagyon közel jönne nyomd felé a vizet (vagy a kamerát, cápa botot, stb.) - ha a cápa megérintett: maradj higgadt és hagyjátok el a vizet, közben tartsd szemmel az állatot. 
12. A felszínre emelkedés és a víz elhagyása közben is tartsd szemmel a helyzetet.

Amennyiben ételt, vagy csalit látsz a vízben (lehet akár egy másik csoporté, szerves hulladék, esetleg természetes zsákmány is): 

• Figyelmeztesd a merülésvezetődet, illetve a többi búvárt és hagyjátok el a vizet. 
• Soha ne közelíts, vagy nyúlj a csalihoz.
• Ne legyél az "ételszag" vonalában (a cápák általában az áramlás felől közelítenek). 

Jelentsd az esetet a HEPCA felé, dokumentáld fotóval, videóval, ha rendelkezésedre áll!

Még egyszer: az állatok etetését, a horgászatot, szigonyozást a törvény szigorúan tiltja, a jogsértők ellen büntetőjogi eljárás fog indulni."

További információk: www.hepca.org, www. sharkproject.org

Az írás először a Búvármester blogon jelent meg magyarul, ismertetője a UEF búvároktatója. 

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!

Hatmilliárd euró az óceánok védelmére

Az Európai Unió által Máltán megrendezett konferencián köz- és magánszektorbeli szereplők hatmilliárd eurót ajánlottak fel az óceánok kezelésének javítására.

Az Európai Bizottság „A mi óceánunk” elnevezésű konferencián bejelentette, hogy több mint 550 millió euró értékben uniós finanszírozású kezdeményezésekkel járul hozzá az óceánokat érintő globális kihívások kezeléséhez. A 2017. évi csúcstalálkozót Federica Mogherini uniós főképviselő és a Bizottság alelnöke, valamint Karmenu Vella, a környezetpolitikáért, a tengerügyekért és a halászati politikáért felelős biztos közösen rendezte meg október 5-6 között, Máltán.

A Bizottság és a 112 országból érkező, köz- és magánszektorbeli szereplők által Máltán tett felajánlások összege meghaladja a 6 milliárd eurót. Ezek a források lehetővé fogják tenni a tengerszennyezés elleni küzdelem fokozását, a védett területek kiterjesztését, a tengerhajózási biztonság megerősítését, a kék gazdasággal kapcsolatos kezdeményezések és a fenntartható halászat térnyerését, valamint az éghajlatváltozás elleni uniós intézkedések felgyorsítását, a Párizsi Megállapodással és a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendben megfogalmazott fenntartható fejlesztési célokkal összhangban. A résztvevők azt is bejelentették, hogy több mint 2,5 millió km² kiterjedésű területen - azaz az Európai Unió teljes területének több mint a felén - új védett tengeri területeket hoznak létre.

A kötelezettségvállalások teljes listája megtekinthető online. A több mint 400 vállalás közül 36-ot az EU, legalább 200-at harmadik országok kormányai, legalább 100-at vállalatok, más vállalásokat pedig civil szervezetek, alapítványok, kutatóintézetek és nemzetközi szervezetek tettek.

Frans Timmermans első alelnök a következőket nyilatkozta: „A Bizottság konkrét felajánlásokkal bizonyította az óceánok fenntartható, biztonságos és prosperáló kezelése iránti elkötelezettségét. Ha az óceánok veszélyben vannak, akkor mi is, hiszen az óceánok táplálják bolygónkat és az emberiséget, illetve kötnek össze minket a világ többi részével.”

Frans Timmermans

Federica Mogherini főképviselő/alelnök kifejtette: „A tenger globális közkincs. Azért hívjuk a „mi óceánunknak”, mert az emberiségé, minden egyes ember kapcsolódik hozzá. Mindannyiunk felelőssége, hogy megőrizzük azt, ami közös – hogy közkincs maradjon, és ne váljon fenyegetéssé. Az Európai Unió úgy véli, hogy a globalizált világnak fokozottabb együttműködésen alapuló globális irányításra van szüksége. Hiszünk a diplomácia erejében, sok energiát fektetünk bele. Hiszünk a közös szabályok és a nemzetközi szervezetek erejében. Együttműködésen alapuló óceánpolitikai irányítás nélkül nehéz, sőt, egyenesen lehetetlen elképzelni a globális irányítást.”

Federica Mogherini

Karmenu Vella biztos elmondta: „Juncker elnök három éve engem bízott meg annak meghatározásával, hogy milyen szerepet játsszon az EU az óceánok védelmében világszinten. Azt hiszem, a feladatot együtt sikerült teljesítenünk. Ezt bizonyítja, hogy a szárazföldön elköteleztük magunkat a körforgásos gazdaság kiépítése és a műanyaghulladék csökkentése mellett, míg óceánpolitikánk a tengerszennyezés elleni fellépést, a védett tengeri területek kialakítását és a tiszta óceánenergia kiaknázását foglalja magában. Az Európai Unió kivívta magának a tiszteletet és ösztönző példát mutat a világ többi részének.”

Karmenu Vella

Neven Mimica biztos így fogalmazott: „Ez alatt a két nap alatt közelebb kerültünk az óceánnal kapcsolatos fenntartható fejlesztési célok megvalósításához. A kisüzemi halászok világszerte nagyobb eséllyel tudnak biztonságosan, jogszerűen és fenntartható módon halászni. Az élelmiszerláncok biztonságosabbak. A part menti térségek védettebbek. Fellépünk az éghajlatváltozás ellen is. Partnereink közül sok fejlődő országnak létkérdés, hogy az óceánpolitikai irányítás fenntarthatóvá váljon. Hosszú út áll még előttünk, de jó irányba indultunk el.”

A konferencián hat kontinens köz- és magánszereplői vettek részt, akik kollektíven elkötelezték magukat az óceánpolitikai irányítás javítása és az óceánok fenntartható hasznosítása mellett. Az uniós vállalások nem korlátozódnak az Unióhoz tartozó vizekre, hanem az egész világ (és különösen a fejlődő országok) fenntartható óceánhasznosítását támogatják.

Ez volt az első alkalom, hogy a magánszektor (Airbus, Unilever, Procter & Gamble, PepsiCo, Marks & Spencer, Carrefour, Royal Caribbean Cruises, AXA, Sky stb.) jelentős összegű kötelezettségvállalást tett.

A vállalásokat nyomon követik, és az eredményekről beszámolót tartana a következő „A mi óceánunk” konferencián (amelynek 2018-ban Indonézia fog otthont adni).

Videó - Karmenu Vella üzenete az unokáknak: My Ocean is #OurOcean...

Európa Biztottság - közlemény, ismertetője a UEF.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!

Veszélyben a tengerek és az óceánok!

Az egészséges óceánok létfontosságúak a földi élet fenntartásához. Az óceánok adják bolygónkon az életre alkalmas élőhelyek 97%-át, és 700 000 fajnak szolgálnak otthonul. Az óceánok állítják elő az általunk belélegzett oxigén 50%-át, a tengeri élőlények pedig több milliárd embert táplálnak, azokról a tömegekről nem is beszélve, akik számára tengerek munkát, szórakozást, sportot, vagy éppen pihenést biztosítanak.

Elég a tengerek kifosztásából!

Az összes ragadozóhal, köztük a tonhalak, tőkehalak állományainak 95%-át már lehalászták. A kékúszójú tonhal közvetlenül a kipusztulás szélére került.

A fenntarthatatlan ipari halászati módszerekkel nemcsak az a baj, hogy túlságosan nagy mennyiségeket fognak ki, hanem az is, hogy az értékesíthető halak mellett rengeteg más élőlényt is elpusztítanak.

Az európai uniós halászflottát a 2014-ben megújított Közös Halászati Politika a kapacitás visszafogására kötelezi. A világ számos pontján azonban a halászati vállalatok egyáltalán nem gyakorolnak önmérsékletet.

A civil szervezetek ezért több fronton is küzdenek azért, hogy rákényszerítsék a vállalatokat a változtatásra. A cél, hogy a rablógazdálkodásról a fenntartható halászati módszerekre álljanak át.

Tudj meg többet a Greenpeace által javasolt tengeri rezervátumokról és a tonhalvédelmi kampányról.

Szennyeződés a tengerekben

Minden évben több szemetet rakunk a tengerekbe, mint ahány tonnányi halat kiveszünk belőle.

Bár a nagy tengeri környezetszennyezéseknek, például az olajszennyezéseknek súlyos következményeik vannak, valójában csak egy kis töredékét okozzák az óceánok szennyeződésének.

A szennyeződések fele szárazföldi tevékenységből származik: ipari és mezőgazdasági szennyvizekből, hulladéklerakásból és vegyszerkiömlésekből. További jelentős részt a levegőből a vizekbe kerülő szennyező anyagok tesznek ki, mint például a szénerőművekből származó kén-dioxid és higany.

A kidobott műanyag hulladékok törmelékei a világ összes óceánján ott lebegnek, a sarkvidékektől az Egyenlítőig. Rengeteg állat - teknősök, fókák, halak, bálnák és tengeri madarak - szenved vagy pusztul el a műanyag darabkák lenyelése miatt, vagy ha belegabalyodik a hulladékba.

De nemcsak a látható szennyezés okoz problémát. Apró, szabad szemmel szinte láthatatlan műanyag részecskékkel, úgynevezett mikroszemcsékkel (microplastics) is elárasztjuk az óceánt. A kozmetikai szerek (bőrradír, bőrápolók, fogkrémek), a súrolószerek és sok más háztartási szer tartalmaz ilyen szemcséket.

Ne hagyd, hogy az óceánok élettelen szemétlerakóvá váljanak. Csak Magyarországon körülbelül 300 000 millió műanyag zacskó fogy évente. Cselekedj most! Csökkentsd a háztartási hulladékod! Ne vegyél a boltban szatyrot, ne zacskózz be mindent, és amit csak lehet, hasznosítsd újra!


A cikk forrása a Greenpeace, ismertetője a UEF.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!

Víz alatti szoborpark Mexikóban

(fotó: underwatersculpture.com)

Rendhagyó víz alatti kiállítást hoztak létre néhány éve a mexikói Cancún mellett. A monumentális művészeti projekt atyja Jason deCaires Taylor szobrászművész, több száz életnagyságú szoborral kétségtelenül a világ egyik legnagyobb és legambiciózusabb víz alatti kortárs művészeti látnivalóját alkotta meg.

A szobrokkal a művészet és az élő környezet kölcsönhatását demonstrálják, ugyanis mesterséges korallzátonyként a tengeri élet hamar megtelepszik rajtuk. Ezt az is elősegíti, hogy az alkotások olyan speciális anyagból készültek, amely kedvez a korallok fejlődéséhez. A projekt egyben figyelemfelhívás is a világ korallzátonyainak elkeserítő állapotára. Ha az emberiség nem változtat saját hozzáállásán, a korallzátonyok 70%-a elpusztulhat 2050-re. Ez riasztó vízió, de a jövő a mi kezünkben van!

(fotó: underwatersculpture.com)

A Silent Evolution (Néma Evolúció) elnevezésű megdöbbentő alkotásban 400 életnagyságú figura áll a tenger fenekén. Érdekessége, hogy minden egyes szobor eleven modellek alapján készült, akik órákon át álldogáltak fehérneműben és egy réteg vazelinben a gipszbevonat alatt. Összesen 120 tonna cementet, homokot, kavicsot, 3800 méter üvegszálat és 400 kg szilikont használtak fel a híres Terrakotta Hadsereg mini víz alatti változatának elkészítéséhez. Ezen kívül még több elgondolkodtató installáció és szobor is a kiállítás része.

A szobrok sekély, 10 méter körüli mélységben kaptak helyet, összesen mintegy 420 nm-es területen. A környék víz alatti élővilága eddig is népszerű volt a búvárok körében, ám az új mesterséges zátony valószínűleg még ennél is vonzóbb célponttá válik majd.

YouTube: Jason deCaires Taylor and Museo Subaquatico de Arte

Az írás először a Búvármester blogon jelent meg, szerzője a UEF búvároktatója.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!