A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hazai pálya. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hazai pálya. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. október 1., kedd

Hazai pálya: Dorogi Öböl Beach búvárbázis


Bár a UEF blogon kapott már egy bejegyzést a Palatinus-tó, de most mégis erről írok, több okból. Az előző poszt inkább a "régi bázist" írja le, én pedig inkább az Öböl Beach bázisról - ami egyébként UEF Training Dive Center - szeretnék írni.

A „Pala” Magyarország ezen részének, köztük a fővárosnak is megkerülhetetlen búvárhelyszíne, személyes kötődésem is többszörös, hiszen itt voltam kezdő búvár, és itt vagyok most búvároktatóként a bázist üzemeltető csapat tagja. Sok évvel ezelőtt tévedtem először az Öbölbe. Kezdő búvárként nem volt még merülőtársam, se csapat, akikkel járhatok búvárkodni, ezért írtam a bázisnak, hogy egymagam szeretnék menni, tudnak-e társat, vagy vezetést biztosítani. Természetesen tudtak. Szabó Tamás vitt körbe a víz alatt, és nem is kaphattam volna jobb vezetőt, hiszen kevesen ismerik nála alaposabban a tavat, ráadásul ez az ismeretség indított el később a vízalatti fotózás irányába is. Május lévén jó látótávolság, kellemes, 18-19°C-os vízhőmérséklet és halbőség fogadott; kárász és ponty csapatok, sügérek, és több harcsa is megmutatta magát. Lehet mondani, hogy egy kezdő búvárt könnyű elvarázsolni, de én akkor már merültem négy ország tengerében, köztük a Vörös-tengerben is, mégis itt, és ekkor ragadott meg az édesvizek hangulata.


Ma már én is viszek kezdő búvárokat a víz alá. Az egyik kedvenc útvonalamat meg is osztom most. Próba-, illetve első nyíltvízi merülésnél fontos az élmény, az első benyomás. Ilyenkor amúgy sem szabad, és nem is kell mélyebbre menni.

Közvetlenül a stégnél lemerülünk kb. 1 méterre, és miután megkapom az OK jelzést, enyhén jobbra tartva ráúszunk egy haltartásra. Ezt a tartást sokan nem is ismerik, pedig ott van közvetlenül a bázis előtt. Tele van kárásszal, keszeggel, és gyakran található itt ragadozó hal is. A látvány már önmagában meg szokta alapozni a pozitív élményt. A tartás jobb szélétől kb. 2 méterre már ott is van a hajóroncs orra, ezt balról megkerüljük. Kezdőkkel persze nem úszunk be a hajóba, de azért lámpával szétnézünk odabent. Innen pár méterre van az 5-ös trepni. Ideális a kezdeti gyakorlásra, mert csak 2,5 m mélyen van. Alatta nagy sügéreket és gyakran pontyokat láthatunk. Itt szoktam bemutatni az egyik kedvenc látványosságot, a kíváncsi gébeket. Egy kis vándorkagylót letörök és összemorzsolok (vigyázz nagyon éles tud lenni), és a trepni szélére szóróm (ezt ne vedd környezetkárosításnak, a vándorkagyló mindent benő, ha nem tartjuk karban, belepi a trepniket és még a köteleket is, ezért évente többször takarítjuk ezeket). A gébek a kagylóhalmot körbeveszik és egyre közelebbről szemlélik. A bátrabbak elkezdik csócsálni, hiszen természetes táplálékuk. Olyan látvány ez, mint a kiskutya, aki rázza a játékát. A többiek addig minket tartanak szemmel, ha mozdulatlanul maradunk egyszer csak azt vesszük észre, hogy tucatnyi szempár bámul minket közelről. Apróságok, de lebilincselő élmény.

Az egyik kis kíváncsi

A következő megálló a vitorlázórepülő, aminek szárnya alatt találhatunk süllőt vagy harcsát. Visszafelé kétféleképpen szoktam menni; vagy visszamegyünk az 5-ös trepnire gyakorolni, vagy a repülő orra előtt megnézzük a bedőlt fát, hátha van az ágai között csuka. Utána kb. 2 méteres mélységben visszaúszunk a stéghez. Ha tartjuk a mélységet és bal kézre van a part, nem lehet eltévedni. Ez a kis kör 30-40 percig szokott tartani.

A vitorlázórepülő szárnya alatt láthatunk süllőt, vagy harcsát

Mit nyújt ma (2019) az Öböl Beach búvárbázis?

Jelen bejegyzés magjelenésének időpontjában több mint egy kilométer kiépített kötélpálya van, részben az öbölben, részben kinn a tavon. Több kör járható be, akár átfedések nélkül. Vannak trepnik a búvárok oktatásához, a pontyok szeretnek alattuk hűsölni nyaranta. Rengeteg haltartás van, hogy az élővilág is jól érezze magát nálunk. Ott van a hajó is a víz alatt, akár át is lehet rajta úszni, a vitorlázórepülő is kedvelt látványosság. Idén készült egy dekóbár a vicces fotóknak, ezenkívül a teljesség igénye nélkül: telefonfülke, vastraverz, fürdőkád, napernyők, lebegés gyakorlásához karikák, stb.

Öböl Beach víz alatti térkép, kötélpályarendszer

A bázison kiváló állapotú, minden igényt kielégítő felszerelés bérelhető, és több mint 60 db különböző méretű palack várja a búvárokat, búváriskolákat.

A bázisnak elszeparált területe van a strandon belül, kényelmes, árnyékos szaletlikkel., Akár a búvártanfolyamok elméleti anyagát is le lehet itt adni. Kinek van kedve egy teremben ülni, ha süt a nap és meleg van! Vannak fedett öltözők, szerelést segítő padok, állványok, vagyis a búvár itt mindent megtalál, amire csak szükség lehet. A bázis hangulata családias, tapasztalt és kezdő búvárokat is szívesen látnak. Jelentős közösségi élet alakult ki. Itt már második alkalommal ismerősként üdvözölnek.

Családias hangulatú búvárbázis

Vannak évről évre megrendezett események is: évadnyitó, évadzáró, tótakarítás a helyi horgászokkal együtt, és persze a karácsonyfa állítás. Tavasszal, az évadnyitó előtt már elkezdődik a munka víz alatt és felett, ilyenkor rakják rendbe a pályát és kezdik el a fejlesztéseket is. Ezekre a munkákra szívesen fogad segítséget a bázis, ilyenkor a belépés és a levegő is ingyenes. Nyáron lehetőség van sátrazni is, de vannak esti grillezések, születésnapok, vagy túra utáni „after” partik is.

 Kiváló program, akár az egész családnak: egy nap a beach-en!




Fotók: Haász Balázs, légifelvétel Szalánczay Péter, a térkép Bódy Szilvia

A cikk először a UEF blogon jelent meg, szerzője a UEF búvároktatója.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!

2015. november 5., csütörtök

Hazai pálya: Mályi tó

A Miskolc közelében található kavicsbánya tó és környéke a miskolciak kedvelt üdülőhelye, azonban jó minőségű vize és élővilága búvárkodásra is kiválóan alkalmassá teszi.


fotó: Márton Róbert

Mályi község a Bükkalján található, az első feljegyzések, 1233-ban említik a falut Mali néven. Az elnevezés a hegyoldal jelentésű „mál” szóból ered. A község hegyoldalakon termő borai a középkor óta ismertek, a lakosság egészen a 19. század végéig szőlőtermesztésből, erdőgazdálkodásból valamint méhészetből élt. Az ipari foglalkoztatás az 1940-es években kezdődött, amikor megjelent a sóderbányászat és a téglagyártás, de az akkoriban termelő kavicsbányát már kivonták a bányászatból. A tavat ma strandolásra, vízi sportokra és horgászásra használják, de búvársport versenyeket is szoktak itt rendezni.

Mályi Miskolctól mindössze 10 km-re Budapesttől autópályán 165 km-re (kb. 1 óra 40 perc) található. A község központjától 1,5 km-re fekszik maga a tó. Nyékládháza felől érkezve a településen található egyetlen lámpás csomópontnál kell jobbra fordulni és követni az utat a tópartig. A part megközelítésével nem lesz problémánk, hiszen több olyan helyet is találunk a tó körül, ami megfelelő a merülésekhez.

fotó: Márton Róbert

Személyes tapasztalatok alapján elmondható, hogy a tó déli harmada tartogatja a látványosabb részeket. Ezen a részen van egy körülbelül 150-200 m hosszú víz alatti padka, ahol gazdagabb élővilágot találunk, van itt sok keszeg, kárász, de ponttyal, amurral, süllővel és csukával egyaránt találkozhatunk. A hazai vizek közül talán itt fordul elő a legtöbb rák, ami a víz tisztaságát is tükrözi.

fotó: Márton Róbert

A tó déli részén található két darab 3x3 m-es víz alatti oktató trepni, melyek az alapgyakorlatok végrehajtásához tökéletesen megfelelnek. Fontos megjegyezni, hogy ezeket a Magyar Honvédség 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred búvárai készítették és helyezték el.

Általánosságként elmondható, hogy a tavasszal és ősszel találkozhatunk a legideálisabb körülményekkel a víz alatt, hiszen nyáron a víz felső, vagyis melegebb vízrétegében az elszaporodott lebegő algák sajnos jelentősen rontják a látótávolságot. A tóra jellemző szeles időjárás esetén is nagymértékben csökkenhet a látótávolság, azonban a tó délkeleti csücskében található öbölben szinte minden esetben nyugodt, csendes vizet találunk.

Érdemes ügyelni arra, hogy a tó északi részét előszeretettel látogatják a horgászok, ezért itt körültekintően és felkészülten merüljünk!


Víz jellemzők
Átlagos vízhőmérséklet: 19 °C
Maximális vízmélység: 8 méter
Legjobb látótávolság: 5-6 méter
Aljzat: nagyrészt iszapos, kavicsos
Terület: 34 ha
Hossz: 1000 m
Szélesség: min.: 250 m, max.: 485 m


A cikk először a UEF blogon jelent meg, szerzője a UEF búvároktatója.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!

2015. augusztus 15., szombat

Hazai pálya: a dorogi Palatinus-tó

A dorogi tó a budapesti búvárok egyik kedvelt merülőhelye. Közel van a fővároshoz, a vize tiszta, van élővilág, ráadásul a környezete is szép és kulturált.


(fotó: Kerekes Szilárd)

A Pala, vagy Dorogi-tó (más néven Sátorkőpusztai-tó, vagy Báger-tó) a környék legnagyobb tava. Az Északnyugat-délkelet irányba elnyúló tó téglalap alakú, tengerszint feletti magassága 124 méter. Csak a talajvíz táplálja, vízét egy csatornán keresztül a Kenyérmezői-patak vezeti le. 
Nevét állítólag a Budapestről kijáró fürdőzőknek köszönheti, akik szerint a vize olyan jó minőségű volt, mint a fővárosi Palatinus Strandfürdőé. Valóban, kevesen tudják, de ez az ország egyik legtisztább vizű tava.

A tó egyébként mesterséges eredetű bányató, az ötvenes években homokkitermelés következtében keletkezett. Jó vízminőségét annak a bányászati technológiának köszönheti amit ekkor kezdtek alkalmazni. A vízmederbe sűrített levegőt fújtak és a fellazított, felkavart homokot kiszivattyúzták. Ez tisztán tartotta a tó fenekét, megakadályozta az elalgásodást.
Napjainkban strandolásra, búvárkodásra és horgászásra használják. Az északi partszakaszon van a strand, a déli oldal beépült az évek alatt.

A Palatinus-tavat autóval Budapest felől a 10-es úton érdemes megközelíteni. Dorogra beérve a Mária úti (lámpás) kereszteződésnél kell jobbra fordulni, az út már levisz a tóhoz.

A tó talán egyik legérdekesebb élőlénye az édesvízi medúza, amely nem túl gyakori a hazai tavakban és egyfajta indikátorként a víz tisztaságának jelzője is egyben. A kagylók közül a tavi- és a vándorkagyló egyaránt megtalálható. A tóban rákok is élnek, amelyek valószínűleg haltelepítéskor kerültek bele. A halak közül gyakori a ponty, amur, kárász, keszeg és a harcsa, de kősüllőbe és gébekbe is belefuthatunk. Ha szerencsénk van, akkor 7-8 méteres látótávolságban élvezhetjük a tó gazdag élővilágát. 

(fotó: Kerekes Szilárd)

A víz alatt kiépített kötélpálya várja a búvárokat, melynek mentén érdekes és szokatlan látnivalók egyaránt találhatók, közöttük igazi különlegességnek számít a Búvármúzeum. A múzeumot 2006 tavaszán Kollár K. Attila és Kollár Krisztián hozták létre a könnyűbúvárok régi felszereléseiből. A múzeum egy nagyobb fémketrecben kapott helyet a tó fenekén. A rácsozat belső falán sorakoznak a kiállított tárgyak - régi ruhák, légzőcsövek, búvárfelszerelések, búvárlámpák, tablók és a magyarázó szöveg.


Búvárkodás szempontjából a látótávolság fontos kérdés. Nyáron a felső, melegebb vízrétegben gyorsan elszaporodnak a lebegő algák, robbanásszerű elburjánzásuk a vízvirágzás, ilyenkor a látótávolság leromlik. A víz melegedésekor tavasszal, illetve a lehűléskor ősszel találjuk a jobb látótávolságot.

A búvárbázis a tó Északi oldalán, közvetlenül a strand mellet található, a bejáratot az útról jobbra letérve találjuk. A vendégek ingyen parkolhatnak és használhatják a strand létesítményeit is. A tóparton parkosított, kulturált környezetben lehet a merülésekhez összekészülődni. A vízbeszállás lapos partról besétálva és stégről beugorva is lehetséges. Búvároktatáshoz 5 db víz alatti trepni áll az oktatók rendelkezésre. Felszerelés-, és palackbérlés lehetséges.

A cikk megjelenése óta ismét megnyitott a tó déli végén korábban már üzemelő búvárbázis, az Öbölbeach Búvár Center, amely hivatalos UEF Training Dive Center,és ahol hasonló feltételek mellett egész éveben várják a búvárokat.

Víz jellemzők
Átlagos vízhőmérséklet: 19 °C 
Maximális vízmélység: 12 méter
Legjobb látótávolság: 7-8 méter
Aljzat: homokos, kavicsos, mélyebben iszapos


A cikk először a UEF blogon jelent meg, szerzője a UEF búvároktatója.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!