A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fotó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fotó. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. november 5., péntek

Élménybeszámoló a 18. CMAS Víz alatti Fotós Világbajnokságról

Takár Yvette víz alatti modell UEF búvároktató

Idén ősszel október 4-9 között rendezték a CMAS Víz alatti Fotós és Videós Világbajnokságot a madeirai Porto Santo szigetén, Portugáliában. A rangos megmérettetésen 18 ország 34 búvárfotós csapata vett részt, hazánkat Ifj. Lőrincz Ferenc búvárfotós és Takár Yvette víz alatti modell képviselte. Szenzációs eredményként a magyar duó - a fotós világbajnokságok történetében először - aranyérmet nyert nagylátószögű kategóriában, valamint a speciális kategóriában 6. helyezést ért el. A versenyről és a díjnyertes fotó készítésének hátteréről Takár Yvette víz alatti modell, UEF búvároktató beszámolóját olvashatjátok. 

Életem egyik legnagyobb élménye volt, amikor a Magyar Búvár Szakszövetség két évvel ezelőtt felkért minket, hogy induljunk el a fotós világbajnokságon, idén pedig ismét mi képviselhettük hazánkat a 18. CMAS Víz alatti Fotós Világbajnokságon, Portugáliában. A kiutazást iszonyú hosszúnak éreztem, kétszer is át kellet szállnunk, majd 3.5 órás kompozás után az óceánon keresztül érkeztünk meg a helyszínre, Porto Santo szigetére.

Porto Santo szigete, Madeira, Portugália
Porto Santo szigete, Madeira, Portugália

Egy víz alatti fotós bajnokságon igen szigorú szabályokat írnak elő a résztvevők számára: korlátozva van a merülési idő (4x90 perc), a mélység (max. 30m), és persze alapvető, hogy mindenki betartsa a biztonságos merülés szabályait. A versenybírók még a víz alá is elkísérnek és figyelik hogyan merülnek a versenyzők, betartják-e az előírásokat, illetve nem tesznek-e kárt az élővilágban, az ugyanis azonnali kizárást von maga után. A szervezők arra szintén figyelnek, hogy meghatározott merülőhelyeken dolgozzon minden fotós, és az esélyegyenlőség jegyében mindenkinek ugyanannyi idő jusson egy ponton a fotózásra. A víz alatti fotós versenyeken az előre meghirdetett alapkategóriákon túl, - melyek a nagylátószögű felvételek, nagylátószögű felvételek modellel, a makró felvételek, valamint a hal felvételek - van egy speciális (idén a rákok, két éve a ráják), illetve egy kreatív kategória is. A hat kategóriából négyben lehet 1-1 képet nevezni. 

Az idei VB-n a fotós kategóriában 18 ország 34 búvárfotós csapata, videó kategóriában pedig 8 ország 13 csapata indult (itt magyar versenyző nem volt). A hét fős nemzetközi zsűrit Renee Capozzola (USA), neves búvárfotós vezette. A sorsolás alapján mi a finn és a portugál búvárokkal kerültünk egy hajóba. 

A finn és portugál csapattal egy csónakban...
A finn és portugál csapattal egy csónakban

Az előző verseny tapasztalatai alapján úgy döntöttünk versenyzőtársammal, Ifj. Lőrincz Ferenccel, hogy a nagylátószögű felvételekre koncentrálunk, amiket a gyakorló merülések során választunk ki. Mindketten a roncsfotózás, a roncsmerülések szerelmesei vagyunk, így mivel az egyik téma egy roncs volt (a Cordeca korvett) kifejezetten tudatosan dolgoztunk, és nagyon örültünk a feladatnak.  


Elérkezett a verseny napja. A döntő merülésen az volt a stratégiánk, hogy gyorsan lemerülünk a roncs melletti közel 30 méteres mélységbe, így még azelőtt fotózhatunk hogy a többi versenyző beúszhatna a képbe. Ez ugyan sikerült, de még így is csak két képet tudtunk készíteni, mivel pár percen belül már a többi versenyző is a roncs mellett volt, vagy én voltam túl közel és látszott ahogy próbálom a halat a kamera felé csalogatni. Egy technikai hiba folytán azonban nem tudtuk a helyszínen visszanézni a képeket, így akkor még azt hittük, hogy ezzel el is úszott az esély a jó szereplésre. A roncsnál csak ez az egy lehetőségünk volt fotózni a versenyen, a következő merülőhelyek eltérő jellege miatt a folytatásban már makró témákkal dolgoztunk. 

Az aranyérmes kép a nagylátószögű kategóriában
Az aranyérmes kép a nagylátószögű kategóriában 

A verseny merülések két napon át tartottak, összesen négy merüléssel, és mind a két nap végén le kellett adni a memóriakártyákat a fotóinkkal, tehát azokon módosítani utólag nem lehetett. A zsűri a kamera által készített nyers (JPG) képeket bírálta el. Így aztán gyakorlatilag csak annyi dolgunk volt, hogy kiválogassuk azokat a képeket amiket nevezni szeretnénk. Mint az esti fotóválogatásnál kiderült, az a bizonyos két kép a pont jó helyre beúszó sügér miatt elég jól sikerült, így bizakodva neveztünk a nagylátószögű kategóriába. Emellett neveztünk képet a nagylátószögű modell-, a speciális- és a hal kategóriákba is. 

Hosszúlábú rákok - a specilás kategória 6. helyezett képe
Hosszúlábú rákok - a specilás kategória 6. helyezett képe

Számunkra is csak az eredményhirdetéskor derült ki, hogy megnyertük a nagylátószögű kategóriát, így magyar csapatunk a búvárfotós világbajnokságok történetében először aranyérmet szerzett. A speciális rák kategóriában pedig 6. helyet értünk el, aminek szintén nagyon örültünk. Úgy gondolom már csak azért is nagy szó ez az eredmény, mert a többi búvárfotós csapat olyan országokból érkezett ahol van tenger, így sokkal többet merülhetnek, fotózhatnak is mint mi. 

18. CMAS Víz alatti Fotós Világbajnokság eredményhirdetés


Vendégszerző: Takár Yvett víz alatti modell, búvároktató 

Fotók: Ifj. Lőrincz Ferenc 


A cikk először a UEF blogon jelent meg, szerzője a UEF búvároktatója.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!


2019. június 4., kedd

Profi fotós tippek az élvezhető víz alatti képek készítéséhez


Olyan korban élünk, amikor körülvesznek minket az elektronikus kütyük és már szinte mindenkinek van a zsebében, vagy a keze ügyében egy képrögzítést lehetővé tevő eszköz. Innen már csak egy lépés, hogy ezeket magunkkal vigyük a víz alá, megörökíteni azt a csodát, amivel búvárkodás közben találkozunk.

Persze a víz alatti fotózás (filmezés) is egy olyan terület, amit sokan művelnek, de kevesen teszik ezt azzal a tudatossággal, aminek köszönhetően drasztikusan javulhat(na) az elkészített képek élvezeti értéke. A laikus úgy gondolja, hogy van egy jó kis fényképezőgépem, amit berakok egy tokba, vagy esetleg alapból is bírja a vizet, és azzal majd - ahogy a felszínen is szoktam, nyomogatva az exponáló gombot -, a víz alatt is remek fotókat fogok készíteni. Fotókat természetesen tud majd készíteni az így gondolkodó, de remek fotókra viszonylag csekély az esély, sajnos.  

Aki már kipróbálta a víz alatti fotózást, biztosan készített olyan alkotásokat, amik nem voltak élesek, a téma bemozdult, talán ki is csúszott a képből, vagy színszegény lett a felvétel - magyarul a kékes-szűrkés árnyalaton kívül nem volt más rajta. Esetleg élvezhetetlen lett a kép, mert tele volt kisebb-nagyobb fényes pöttyökkel, foltokkal, pacnikkal.

Anélkül, hogy nagyon belemennénk a részletekbe nézzünk néhány konkrét tippet, amivel részlegesen orvosolhatjuk a fent felsorolt problémákat, ha már mindenáron ragaszkodunk az automata üzemmódhoz:

  • Kerüljük a gyorsan mozgó, cikázó halacskák megörökítését. Kezdjük inkább csendélettel, vagy kisebb, lassan mozgó élőlényekkel, például csigával.
  • Fotózzunk közel a felszínhez, ahol van bőségesen természetes fény, de ilyenkor jobban tesszük, ha ki is kapcsoljuk a belső vakut. Minél közelebb van a felszín, annál színgazdagabb lesz a képünk. A mélység növekedésével egyre több színt elveszítünk. 4-5 méter alatt, ha a gépünk automata üzemmódban van és nem használunk valami segédberendezést, kiegészítőt (külső vaku, piros előtétlencse vagy fólia), akkor a piros árnyalatoknak az elkészült fotónkon búcsút inthetünk. Ha van a gépünkön “víz alatti fotó” üzemmód, azt használhatjuk, de ne várjunk tőle csodát! 

Balra vaku és színek nélkül, jobbra felszín közelben vaku nélkül, de színesben

Mélyebben, ahol romlanak a fényviszonyok, bizony szükségét fogjuk érezni a vakuhasználatnak és máris szembesülünk a fent említett problémával - az ún. “havazás” jelenség teljesen tönkrevágja a képünket.

"Havazás" jelensége belső vakuval 

Belső vaku használata esetén ezt igen nehéz megúszni, de kicsit javíthatunk a helyzeten az alábbiakkal:

  • Fotózás előtt ne kavarjuk fel az üledéket (és a társunk se tegyen ilyen galádságot)!
  • Hanyagoljuk a több méterre lévő dolgok megörökítését, fotózzunk közeli dolgokat és menjünk a lehető legközelebb az adott témához.
  • Mindenképpen javasolom, hogy éjszakai merüléseken is gyakoroljunk. Tapasztalatom szerint automata üzemmódban, beépített vaku használatával legjobb eredményt a kezdő búvárfotós éjszakai makro fotók készítésnél tud elérni.

Éjszakai makro fotó belső vaku használatával

Az eddig taglalt gondok megoldásában sokat segít, ha lemondunk az automata üzemmódban való fotózásról és elkezdünk játszani a manuális beállításokkal. Ehhez nem árt tudni, hogy miket lehet és miket érdemes állítani, illetve milyen eredményeket, milyen változásokat érhetünk el ezekkel az állításokkal. Ebből az is következik, hogy a fényképezőgépünknek alkalmasnak kell lennie a manuális állíthatóságra. 

Azért, hogy nagymértékben és tudatosan javítsunk víz alatti fotóinkon, érdemes elvégezni egy UEF Víz alatti fotós tanfolyamot, ahol a fenti problémák okainak megismerésén és megoldásain túl, még rengeteg olyan információra és ismeretanyagra lehet szert tenni, ami egy új szintre emelheti tudásunkat és az elkészített képek minőségét.


Fotók: Szabó Tamás

A cikk először a UEF blogon jelent meg, szerzője a UEF búvároktatója.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!

2019. május 4., szombat

Profil: Szabó Tamás - a fotós búvároktató


UEF: Hogyan kezdődött nálad a búvárkodás? 
SZ.T: Pici gyerekkoromtól kezdve vonzódom a természethez, ezen belül is a vízhez, a halak kimondottan a kedvenceim. A szüleim szerint előbb horgásztam, mint járni tudtam volna, leültettek a vízpartra egy horgászbottal a kezemben és én horgásztam. Kezdetektől fogva érdekelt mi zajlik lent a mélyben, hogyan élnek az én kedvenceim, de mindennek dacára valahogy soha nem fordult meg a fejemben, hogy lehetséges lenne a halak testközelből történő megfigyelése. Persze én is láttam az összes Cousteau filmet, de a búvárkodás ötlete csak később jött. Már felnőtt fejjel egyik nap bent ültem az irodámban, amikor megszólalt a telefon és egy kollégám a következőt mondta: -Te, megyünk búvártanfolyamra? Egyből rávágtam, hogy - Igen, mikor kezdődik? Másnap kezdődött. Elmentem, és rájöttem, hogy ez az amire egész életemben vágytam. Ez közel 20 éve történt egyébként. 

UEF: A fotózás, vagy a búvárkodás volt előbb? 
SZ.T: A fotózás iránti érdeklődésemet édesapámtól örököltem, aki nagyon sokat fotózott amatőr szinten. Engem is nagyon érdekelt a téma, fiatalabb koromban szintén sokat fényképeztem, de én sem voltam profi. A víz alatti fotózás gondolata akkor jött, amikor már tapasztaltabb búvár voltam és szerettem volna megmutatni másoknak is mi rejtőzik a felszín alatt. Az elgondolást tett követte, vettem egy digitális fényképezőgépet a hozzávaló tokkal együtt és elkezdtem fotózni.

Ponty - Fotó: Szabó Tamás

UEF: Szerinted kiből lehet jó búvárfotós? 
SZ.T: Búvár szemszögből nézve kell egy bizonyos rutin, azaz annyira biztosan kell mozogni és lebegni a víz alatt, hogy a fotózásra koncentrálva se tegyünk kárt a környezetünkben. Fotós oldalról nézve tisztában kell lenni a fényképezés alapjaival és a víz alatti környezet speciális jellemzőivel, továbbá szükségünk lesz némi szépérzékre is - azt gondolom ez a minimum. A fejlődés szempontjából fontosnak tartom a hozzáértő kritikát. Az első víz alatti fotóim szinte eufórikus érzést váltottak ki belőlem és nem értettem, hogy a környezetemben miért kezd el mindenki ásítozni, amikor én büszkén mutatom őket. Aztán megmutattam ezeket egy hozzáértő búvárfotósnak is. Nos, a tőle kapott kritika picit rosszul esett, de rájöttem, hogy csakis az ilyen hozzáértő bírálatokból lehet előrelépni és fejlődni.

UEF: Van kedvenc merülőhelyed? 
SZ.T: Engem a víz alatti élővilág köt le, főleg a halak, akik szerencsére szinte mindenhol megfigyelhetők, ha van látótávolság. Gyakran merülöm és az élővilága miatt kedvelem is Feketenyéket, vagy a dorogi Palatinus tavat, de ez nem jelenti azt, hogy a tengeri merüléseket ne szeretném legalább ugyanennyire. Az édesvízi rablóhalak fotózását különösen kedvelem, ami nyilván a horgászat hozadéka. Van a sporthorgászok között egy irányzat, miszerint “fogd meg és engedd el”, nos én ezt annyiban továbbvittem, hogy “ne is fogd meg, csak fotózd le és hagyd szabadon”. Ezeket a “fotó zsákmányokat” azután szívesen publikálják az ismerőseim a digitális és nyomtatott médiumokban, például több ragadozóhalas képem szerepelt már a Magyar Horgász magazinban és annak címlapján is.

Süllő - fotó: Szabó Tamás

UEF: Van bakancslistás merülőhelyed? 
SZ.T: Több olyan hely is van, ahová szeretnék eljutni. Az egyik ilyen a tengeri jégbarlangban történő merülés valahol a sarkvidéken. Láttam már ilyen merülésen készült fotókat és nagyon megfogott a dolog extremitása, a jéghideg, kristálytiszta víz és a jégbarlang hangulata. Több kép is van már a fejemben, amit szívesen elkészítenék egy ilyen víz alatti környezetben. 

UEF: Hogyan születik egy jó víz alatti fotó? 
SZ.T: Sokan mondják, hogy a jó fotóhoz szerencse kell, én pedig azt gondolom, hogy igen, kell némi szerencse is hozzá. Szerintem minél többet merül és fotózik valaki a víz alatt, annál nagyobb lesz az esélye annak, hogy sikerül egy izgalmas témát jól lefotóznia. Ugyanakkor nem elég a szerencse, vagy a nagyobb esély, de tanulni kell jó fotót készíteni és készülni kell a jó fotó elkészítésére. Ismerek olyan víz alatti fotósokat, akik ezt olyan magas szinten művelik, hogy szabályos forgatókönyvet írnak arról, milyen témákat szeretnének fotózni. De nemcsak a témákat, hanem azt is milyen pozícióból, milyen megvilágítással, milyen háttérrel, milyen szituációban készüljön az adott kép. Ezzel a kész forgatókönyvvel megy azután a búvártúrára, ahol az adott témát megkeresi és megpróbálja megvalósítani a forgatókönyvét. Magam is törekszem erre a szintre, de ettől azért még messze vagyok. Rengetegen fotózták már például az Adrián üres üvegekben előszeretettel pihenő, onnan kukucskáló gébet. Érdekes témának tartom és ezért nagyon sokat foglalkoztam vele hogyan lehetne még jobban megcsinálni, és született is néhány, azt hiszem valóban élvezhető képem erről.

Géb a palackban - Fotó: Szabó Tamás

UEF: Miért éppen a kompakt fényképezőgépekre esett a választásod? 
SZ.T: Fontosnak tartom megjegyezni, hogy mint sokan mások, én is kompakt géppel kezdtem el fotózni a víz alatt, amiért pedig megmaradtam ennél, annak több oka is van. Bár a felszínen szívesen használok tükörreflexes gépet, a víz alá mégsem akartam levinni. Egyrészt mert túl sok cucc, azaz problémás egy nagy gépnek és tartozékainak a szállítása, mozgatása már a felszínen is, víz alatt pedig egyenesen olyan, mintha egy járókeretet tolnék magam előtt. Másfelől búvároktatóként többnyire oda kell figyelnem másra, másokra is a víz alatt, tehát nem bástyázhatom körbe magamat fotós felszereléssel. Egy szó mint száz, praktikusabb a kompakt gép, hiszen mindig nálam lehet, és ha úgy érzem, hogy valamit éppen meg kell örökíteni, akkor adott a lehetőség. Egy ideje már szinte sportot űzök a kompakt fotózás tökéletesítéséből. Megpróbálok olyan eredményeket elérni, olyan képeket letenni az asztalra, amik megállják a helyüket a tükörreflexes gépekkel készült fotók mellett is. Ezzel együtt tisztában vagyok vele, hogy a kompakt fotózás mindig kompromisszumot jelent, de aki megnézi a képeimet az megítélheti saját maga, mennyire sikerült felvennem a versenyt a nagy gépekkel.

Korallzátony részlet fotóssal - Fotó: Szabó Tamás 

UEF: Biztosan van egy jó búvárfotós sztorid... 
SZ.T: Sokan kedvelik a cápás merüléseket, magam is imádom azt a szituációt, amikor cápákkal lehet merülni és cápákat lehet fotózni. Többször is kerültem már olyan helyzetbe cápával, hogy elgondolkoztam, most fotózzak, vagy inkább távozzak, esetleg toljam odébb az állatot. Persze tudom, hogy az ember nem szerepel a cápák étrendjében, de egyfajta veleszületett óvatosság azért figyelmezteti a búvárt, ha olyan a helyzet. Volt egy emlékezetes merülés a Vörös-tengeren, ahol a lányom is velem volt. Egy olyan cápáról próbáltam fotókat készíteni, aki túlságosan tolakodóvá vált és a kezemben lévő kamerával, illetve az uszonyommal próbáltam jobb belátásra bírni. Miközben ilyen módon “hadakoztam” a cápával, addig a lányom a hátam mögött visongott a légzőautomatába. Szerencsére nem volt végül semmi probléma, és elég jók lettek a képek is.

"Longi" - Fotó: Szabó Tamás

UEF: Van olyan eredményed, amire ma is büszke vagy? 
SZ.T: Számos hazai fotós pályázatra, ahol téma volt a víz alatti fotózás, küldtem be képeket és szép lassan elkezdtek jönni az eredmények. Több olyan megmérettetés is volt ahol magasra értékelték, esetleg dobogóra kerültek a fotóim. Az egyik ilyen az "Év Természetfotósa" pályázat, ahol egy időben évről-évre beválogatták a legjobbak közé, illetve díjazták a képeimet. A hazai versenyek mellett nemzetközi megmérettetésen is indultam, 2011-ben például az "Our World Underwater" versenyre beküldött fotóimmal nagyon jó összesített eredményt értem el, amit egy 10 napos luxus búvárszafarival díjaztak. A sors iróniája, hogy különböző okok miatt végül nem tudtam elmenni erre a nyeremény szafarira.  

UEF: Van kedvenc saját képed? 
SZ.T: Sok olyan képem is van amit szeretek. Az egyik ilyen a csikóhalas, vagy a korábban említett kandikáló géb fotóm, illetve van még egy cápás képem is amit szívesen mutatok. Utóbbi ugyan kapott némi módosító utómunkát, kicsit játszottam a háttér megvilágításával is, de nagyon szeretem, mert izgalmas képnek gondolom, és talán nem is annyira hétköznapi élőlényt ábrázol.

Csikó portré - Fotó: Szabó Tamás

UEF: A családoddal hogyan tudod összeegyeztetni a víz alatti hobbijaidat? 
SZ.T: Egész jól. Feleségem ugyan nem búvárkodik, de nagyon jól érzi magát a vízparton, szívesen tart velem a merülésekre ilyen módon. A lányom merül, nálam végezte annak idején a búvártanfolyamot, de egyre kevesebbet tudunk együtt merülni, mert külföldön tanul és ezért sajnos egyre ritkább a közös családi program. Amikor viszont tehetjük akkor együtt merülünk és ilyenkor segít nekem jó fotós témákat keresni a víz alatt. 

UEF: Milyen terveid vannak a jövőre nézve? 
SZ.T: Mindenképpen szeretnék többet merülni, mert az utóbbi években a munkám miatt bizony lecsökkent a merüléseim száma, és úgy érzem ez rossz hatással van rám. Természetesen igyekszem folyamatosan népszerűsíteni a búvárfotózást. Teszem ezt azzal, hogy megosztom, megmutatom a képeimet másoknak, továbbá akikben látok fantáziát és tudom, hogy fényképeznek, illetve búvárkodnak, azoknak felajánlom, hogy szívesen segítek jobb eredményeket elérni. Imádom átadni azt a tudást, amit sikerült megszereznem az elmúlt évek alatt, és nagyon jó érzés amikor egy-egy növendékem dobogós helyezést ér el valamelyik fotós versenyen. 

UEF: Sok sikert a tervekhez Tamás, és köszönöm a beszélgetést! 

A képen Szabó Tamás - Fotó: Pohl András


A cikk először a UEF blogon jelent meg, szerzője a UEF.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!

2017. november 19., vasárnap

Kihirdették a XIV. Búvárfotós OB nyerteseit


A XIV. Búvárfotós Országos Bajnokság eredményhirdetése és díjátadója november 17-én volt a Magyar Sportok Házában, Budapesten. 

A BOB, (korábban: Országos Könnyűbúvár Fotópályázat) 1972-óta a víz felszíne alatt fényképező szabadidős-, sport- és hivatásos búvárok legnagyobb hazai seregszemléje. A fotópályázatot a Magyar Búvár Szakszövetség és elődei korábban ötévente, utóbbi időben kétévente rendezi meg.

A megmérettetésre öt kategóriában lehetett pályaműveket leadni. Idén két teljesen új kategória is volt az első alkalommal pályázóknak, illetve a víz alatti sportok felvételeit készítőknek. A beérkezett közel 200 pályaművet tekintélyes magyar fotós szakemberekből álló öttagú zsűri bírálta el.


Nyertesek


A verseny legjobb felvétele - Best of Show - Előd László: Portyázók II.


Legeredményesebb fotós: Előd László




A) Nagylátószögű felvételek

1. helyezett 
Rózsahegyi Levente: Naplemente citromcápákkal


2. helyezett
Előd László: Egy új nap kezdete


3. helyezett
Pohl András: Vacsoraidő




B) Hal felvételek

1. helyezett 
Előd László: Portyázók II.


2. helyezett
Maráczi László: Késői kések


3. helyezett
Előd László: Tűhal




C) Makró felvételek

1. helyezett 
Tökölyi Csaba: Tengeri toll porcelánrákja


2. helyezett
Fodor Gábor: Pihenés


3. helyezett
Fodor Gábor: Csillagok közt




D) Új pályázók felvételei

1. helyezett 
Bálovics Sándor: Together


2. helyezett
Németh Adrián: Iskolahajó


3. helyezett
Belucz Attila: Morci1




D) Víz alatti sportágak felvételei

1. helyezett 
ifj. Lőrincz Ferenc: Búvárúszó - Finswimming Surface


2. helyezett
ifj. Lőrincz Ferenc: Apnoe Start


3. helyezett
Gurisatti Róbert: Finswimmer I.




Búvárfotós Országos Bajnokság 2017 honlapja

A cikk először a UEF blogon jelent meg, szerzője a UEF.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!

2017. június 23., péntek

XIV. Búvárfotós Országos Bajnokság


A Magyar Búvár Szakszövetség ez év őszén ismét megrendezi a Búvárfotós Országos Bajnokságot. E nagy hagyományokkal rendelkező, fotópályázat formájában lebonyolított versenyen minden magyar búvárfotós részt vehet, ha majd a BOB új hivatalos honlapján (www.buvarfotosob.econtest.hu később lesz aktív!, a korábbi: www.buvarfotosob.hu) elfogadja a nevezési feltételeket és díjtalanul feltölti képeit. A három hagyományos kategória (A: Nagy látószögű felvételek, B: Hal felvételek, és C: Makro felvételek) mellett ezúttal két új kategóriában is pályázni lehet:

E: Víz alatti sportágak felvételei
Bármely típusú géppel és objektívvel, medencében vagy nyílt vízben készült víz alatti, vagy legalább fele részben vízfelszín alatti felvételek az uszonyosúszás, a tájékozódási búvárúszás, a víz alatti hoki, a víz alatti rögbi, vagy az apnoea sportágak edzésein és versenyein.

D: Új pályázók felvételei
A búvárfotós országos pályázatokon, illetve bajnokságokon először indulók által, nem cserélhető objektíves kompakt vagy bridzs géppel nyílt vizekben készült, az A, B vagy C kategóriának megfelelő képek.

Nevezési és feltöltési időszak: 2017. szeptember 20. -- október 8.

Manapság szinte minden második búvár valamilyen fényképezőgéppel, leggyakrabban kompakt kamerával merül a vízfelszín alá és örökíti meg élményeit. Az ő sokezres táboruknak kínál most egyedülálló lehetőséget e pályázat, mutassák meg búvárokról, víz alatti tájakról, vagy élőlényekről készített, legjobban sikerült képeiket. A győztest a pályázat legértékesebb tárgyjutalmával díjazzák: a Red Sea Boats Holidays Kft. egyhetes vörös-tengeri búvárútjával.


MBSZ - BOB közlemény, ismertetője a UEF.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!

2016. november 10., csütörtök

Szenzációs eredmény született Az Év Természetfotósa pályázaton!

Selmeczi Dániel: Citromcápa portré - Állatok szemtől szemben 1. díj

A Saubermacher - Az Év Természetfotósa 2016 pályázat díjait 2016. november 8-án este adták át a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol egyúttal megnyitották a verseny legjobb képeiből megrendezett kiállítást, és bemutatták a döntőbe jutott fotókból összeállított fotóalbumot is.

A felnőttek versenyében Selmeczi Dániel - UEF búvároktató - és Daróczi Csaba végzett az élen, a fiatalok között pedig ugyanígy aratott győzelmet Ceglédi Ádám és Szekeres Levente.

A naturArt tehát mind a felnőtteknél, mind az ifjúsági kategóriában ezúttal két-két első helyezettet (és nem megosztott első díjat!) hirdetett meg!

A naturArt - Magyar Természetfotósok Szövetsége, 26 esztendővel ezelőtti megalakulása után első feladatai egyikeként olyan fotópályázat megrendezését tűzte ki célul, amely alkalmas arra, hogy a magyar természetfotósok évről évre összemérhessék képességeiket, és a nagyközönség előtt is bemutathassák legszebb alkotásaikat. Ebben a szellemben írta ki a szövetség, immár 24. alkalommal Az Év Természetfotósa pályázatot, amely névadó támogatója a Saubermacher Magyarország Kft.

Az idei év a kiemelkedő kollekciók éve! Volt a mezőnyben két olyan világklasszis fotós - Daróczi Csaba és Selmeczi Dániel - , akik egyaránt 10-10 képpel jutottak a döntőbe, ami igen ritka ezen a pályázaton Ráadásul mindketten 2-2 kategóriában győztek, és a többi pályaművük szereplésével is csaknem hajszálra ugyanannyi pontot gyűjtöttek, így a zsűri döntése értelmében ők ketten nyerték el 2016-ban Az Év Természetfotósa címet. Nem sokkal volt mögöttük Potyó Imre, akinek 8 képe került a falra és ugyancsak 2 kategóriát tudott megnyerni.

Selmeczi Dániel, 38 éves búvárfotós az egész világot bejárta, a cápák védelmében kifejtett munkájával komoly nemzetközi elismerést vívott ki magának. Lebilincselő fotóival számos rangos nemzetközi pályázaton nyert már díjat, mint például a BBC Wildlife Photographer of the Year és a német GDT. Legnagyobb hazai sikere „Az év természetfotósa” díj elnyerése 2o14-ben.

Az Év Természetfotósa és az Év Búvárfotósa 2016-ban 
Selmeczi Dániel UEF búvároktató



A cikk először a UEF blogon jelent meg, szerzője a UEF.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!