Milyen víz alatti kamerát válassz

Egyiptom, Dahab, a Kanyon bejárata

Van, aki mélyebbre szeret merülni, van aki barlangba, és van olyan aki szereti megörökíteni a merülés során látott szépségeket. Mindenkinek megvan az oka, hogy miért vágyik a víz alá. A fotózás a víz alatt a búvárkodás egyik szépséges ága, de nem mindenkinek jelenti ugyanazt a fotózás szó! Más eszközre van szükséged ha a fotót egyetlen kattintással szeretnéd letudni, és másra ha tökéletesen komponált, szépen megvilágított képeket szeretnél alkotni. 

De ahhoz, hogy jó fotós legyél a víz alatt nemcsak technika kell, hanem búvár készségek is. Pédául, biztosan merülsz? Tökéletes a lebegésed? Ismered azt a környezetetet ahol legközelebb a víz alá mész? Tudod, milyen élővilágra, látványosságra számíthatsz odalenn?

Az első tanácsom: merülj néhányat, mielőtt gépet viszel magaddal. Egy UEF Haladó búvártanfolyam után pedig már sokkal bátrabb és sikeresebb lehetsz. A további búvárképzéseken pedig egy csomó olyan tudást tökéletesíthetsz, amire első körben talán nem is gondolnád hogy szüksége lehet egy fotós búvárnak. Ilyen mondjuk a tökéletes lebegés és a hátrafelé uszonyozás, amiket legjobb búvároktatótól elsajátítani.

Amit előre érdemes tisztázni

Szóval, milyen gépet vegyél? Az erre adott válasz nem lehet konkrét, ugyanis egy sor tényező befolyásolja a megfelelő kiválasztását. Fontos tisztázni, mire kell és hová, az sem mindegy hányszor merülsz egy évben és az sem utolsó szempont, hogy például a felszínen is szeretnéd használni a gépet. Újban gondolkozol, vagy használtban? Mekkora az anyagi kereted? A címben feltett kérdésre adott válaszom nem lesz teljesen objektív, van személyes véleményem és nem is fogom elrejteni.

Mobilok

Igen, már a víz alatt sem lehet megkerülni korunk top kütyüjét. Elsősorban azoknak ajánlom akik kattintanak és úsznak tovább. Számos gyártó készít búvártokot mobilokhoz, így már búvárkodás közben sem kell nélkülözni digitális élettársunkat. Ami azt illeti, nekem pont ez az egyik legfontosabb ellenérzésem vele kapcsolatban. Ez lehet direkt is, illetve elvonatkoztatott, hiszen pont azért megyek a víz alá, hogy a másik világot kicsit fent hagyjam, kikapcsoljak belőle. 

Mobiltelefon víz alatti tokban

A másik szempont, a beázás. Ha beázott a gépünk, levesbe mehet az addigi összes alkotásunk amit a gépben lévő kártyán tároltunk. Fotós szempontból vegyes a kép, a mobilok manapság már tényleg - bizonyos körülmények között - lenyűgöző képeket alkotnak, de a vízben más a fizika, ott a felszínre optimalizált algoritmusok csődöt mondhatnak. Persze ez is változik, mire leírom már biztosan van olyan alkalmazás, ami csodagépet varázsol a telónkból.

Akciókamerák

Ide tartoznak a GoPro kamerák és társaik. Nekem is van egy, videóra tényleg fantasztikus. Volt szerencsém profi filmesekkel, profi forgatáson részt venni. Igen ők is használják, videóra. Fotózásra korlátozottan alkalmas. Azoknak viszont feltétel nélkül ajánlom, akik két gombbal meg szeretnék oldani a búvárfotó kérdést. Ha nem fényszegény a környezet, vagy van segédfényünk, némi gyakorlással értékelhető minőséget fogsz tudni készíteni vele. Rengeteg kiegészítőt lehet hozzájuk kapni, színszűrőtől a makrólencséig. Általánosságban kijelenthető, hogy az ismert márkák utcahosszal verik a filléres eszközöket. Manapság az akciókamerák már tok nélkül is vízállóak, akár 10 méterig. Légzőkészülékes búvárként viszont azt javaslom, hogy maximum egy medencében próbáld ki tok nélkül őket. A nagyobb mélység és a sós víz elég hamar megteszi a hatását. A korlátozott vízállóság viszont jól jön ha beázik a tok. Márpedig be fog. Vagy előbb, vagy utóbb. Van két fő hátránya, ami a mobilok jelentős részére is igaz, nincs bennük manuális expozíció állítás és vaku.

GoPro akciókamera

Kompakt kamerák

Na, számomra ez az igazi mostohagyerek, ami igazán semmire sem jó. Erre manapság már a gyártók is rájöttek, hiszen lassan eltűnik a kínálatból. Egy valamirevaló mobiltelefon hozza ugyanazt a képminőséget, és mindig ott van a zsebünkben. Ha elég elszántak vagyunk lehet valamennyit kreatívkodni a beállításoknál és van bennük vaku is, ami ugyan inkább bosszantó mint hasznos. Akkor már inkább egy akciókamera…

Kompakt fényképezőgép

Aki szeretne igazán minőségi képeket készíteni a víz alatt, előbb-utóbb elengedi a gépek automata beállításait. A víz mint fizikai környezet nagyban különbözik a levegőtől, így az oda optimalizált automatikák az esetek jelentős részében csődöt mondanak. Ezen a ponton már tisztában kell lenni a fotózás alapjaival, mint például az expozíciós hármas; a rekesz, a záridő és az ISO. Továbbá jól jön még néhány trükk és praktika is. Mindezekről többet is megtudhatsz egy UEF Fotógráfus búvár tanfolyamon.

Prémium kompakt kamerák

Ezek az ún. 1 colos gépek, mert a CCD-jük 1 coll átlójú. Rögtön két alkategóriát dobjunk ki a lehetőségek közül: az ún. szuperzoom-okat és a bridge gépeket. Ezeknek a gépeknek olyan hosszan mozog zoomoláskor az objektívük, hogy nem lehet vízálló tokot szerkeszteni hozzá. Maradnak tehát az alap zoomos gépek, az én nem annyira titkos favoritom a kezdő, de fejlődni vágyó búvárfotósnak. Ezekben a gépekben van teljesen manuális beállítás, mind a záridőre, mind a rekeszre. Makró témákban megközelíti a profi gépek minőségét, és van hogy jól jön a kisebb méret, pl.: ha közel akarod helyezni a témához a géped, vagy közvetlenül az aljzaton van a téma, tényleg jól jön a kisebb méret. Bármely neves gyártó gépe megfelel a célra, a márkák közötti különbségek inkább személyes preferenciák, mint valós indokok.

Prémium kompakt kamera

Viszont, ebben a kategóriában vannak már úgynevezett "outdoor" gépek, vagy "strapakamerák" is, amelyek már alaphelyzetben (külön tok nélkül) is víz- és porállóak, de hasonlóan az akciókamerákhoz, nem javaslom mélyebb és/vagy tengeri felhasználáshoz.

Outdoor fényképezőgép, strapakamera

A tokok között viszont már ordító különbségek vannak. A prémium gyártók vízálló házai ergonomikusabbak, a kivezetések jobban kézre állnak és biztosabban is működnek. Itt is megjelentek az olcsó kínai tokok. Kérdés, mennyire olcsó ha használhatatlan, vagy ha elázik a drága technika. A nevenincs gyártók javára írandó, hogy fejlődnek, fejlesztenek, így ami pár éve még felejtős márka 
volt, mára előlépett a használható szintre. Vásárlás előtt egy internetes kutatás mindenképpen javasolt.

DSLR és Milc kamerák

... én is Milcre váltottam már a víz alatt

Elérkeztünk a cserélhető objektíves, profi gépek világába. Azaz a tükörreflexes (DSLR) és a tükör nélküli (Milc) gépekről lesz szó. Együtt írok a két kategóriáról, bár sokban különböznek. Ha már ebben a ligában szeretnél játszani, biztosan lesz fogalmad ezekről a gépekről, és legalább a felszíni használatukról. A DSLR lassan megy ki a divatból az általános felhasználási körben. Ennek én személy szerint nem örülök, mert számomra a “tükrös” a fényképezőgép. Viszont én is Milcre váltottam már a víz alatt, és ha Te is elsősorban lent szeretnéd használni, és új gépben gondolkozol, neked is ezt javaslom. 

Nézzük az előnyöket. Kisebb méret, ez jól jön a repülős utaknál is, de egy 60 perces merülés esetén sem mindegy, mekkora járókeretet cipelsz magaddal, és akkor még nem volt szó egy jó kis áramlásról. Az LCD kereső sokkal kényelmesebb a víz alatt, mint az átnézeti, ahol csak sejtettem a komponálást, mint láttam. Le a kalappal azok előtt a fotósok előtt, akik két centis halakat úgy exponálnak átnézeti keresővel, hogy pont a szeme éles! Igen tudom, hogy manapság már a DSLR-ek is működnek LCD-vel, de nem arra vannak optimalizálva. Persze, ha használt gépek között válogatsz, ne dobj el egy jó kis DSLR-t mert én azt írtam a Milc a jobb :) Fontos még, hogy a tokon cserélhető legyen az előtét, a port, hiszen ha más objektívet teszünk fel, más port kell hozzá. Ez megint egy külön, hosszabb téma lehetne.

 
Itt el is érkeztünk a cserélhető objektíves gépek legnagyobb hátrányához, a korlátozott gyújtótávhoz. Itt el kell döntened előre, mire fogsz “vadászni”. A víz alatt nem használhatunk utazó zoomot, és az általános “kit” obit is ritkán láthatsz itt. Tehát, ha ezt a kategóriát választod, szükséged lesz egy szuper nagylátószögű objektívre, akár lehet halszem is. Ezen kívül makróra, lehetőleg fixre. A nagylátónál félgömb alakú dome portra lesz szükséged, a makrónál sík portra. Igen, éppen ezért ez már nem a kezdők világa, újra megemlítem, a UEF Fotográfus Búvár tanfolyamot, ahol részletesen tárgyaljuk a víz alatti fotózáshoz szükséges felszereléseket, technikákat.

 

Cserélhető nagylátószögű előtét, azaz domeport

Ne felejtsük el, hogy a szuper képhez nem elég csak egy fényképezőgép és tok, szükséges lehet még rengeteg kiegészítő, lámpák vakuk, karok, konzolok, stb, stb.

És persze sok-sok gyakorlás, amihez kitartást kívánok!

JU-87 Stuka roncsa az Adrián. A kép egy Canon Eos M6 Mark II géppel, 

és két Inon S-2000 vakuval készült 

Víz alatti fotók: Haász Balázs 

A bejegyzés először a UEF blogon jelent meg, szerzője a UEF búvároktatója, búvárfotós.

Ha tetszett oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!

Hihetetlen de igaz: magyar találmány volt a világ első sűrített levegős légzőkészüléke

Kérdezd meg bármelyik búvárt ki találta fel a légzőkészüléket és százból kilencvenkilenc azonnal rávágja, hogy Cousteau. És tulajdonképpen igazuk is van, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ezt megelőzően is voltak eredményes próbálkozások ezügyben. Ebben az írásban a legelső ilyenről olvashatsz ami, talán hihetetlen, de tényleg magyar találmány volt!

Történeti áttekintés légzőkészülék ügyben

• 1828 - Petőfi Sándor ekkor 5 éves! A tudomány számára még ismeretlen a hegesztés, a nyomáscsökkentő, a nyomásmérő műszerek, a műanyag, stb.
• 1866 - 38 évvel később a francia Benoit Rouquayrol szabadalmaztatta az első tüdőautomatát, amely a felszínről kapott levegőt adagolta a búvárfelszerelésnek - Palack még sehol!
• 1878 - H. A. Fleuss 48 évvel később dolgozta ki az első, kereskedelmi forgalomba került zárt rendszerű önálló víz alatti légzőkészüléket. Ez tiszta oxigénnel működött, Fleuss rendszerét hamarosan elvetették, mert kiderült, hogy a nyomás alatt belélegzett tiszta oxigén mérgezést okoz - Ejnye!
• 1926 - Maurice Fernez és Yves Le Prieur 98 évvel később Párizsban bemutatja a közös fejlesztésű Fernez - Le Prieur légzőkészüléket, amely hasonlít a magyar találmányra, de még elmarad annak technikai fejlettségétől! Le Prieur 1934-ben megalapítja a világ első búvár klubját. Respect!
• 1943 - Jacques-Yves Cousteau és Emil Gagnan szabadalmaztatja “Aqualung” néven a világ első autonóm, automatikus működésű, sűrített levegős légzőkészülékét. Na végre!

A magyar légzőkészülék sztori

Főhősünk a soproni születésű Kőszeghy-Mártony Károly a korszak egyik hadmérnök zsenije. 1827-ben megbízást kap a vezérkartól - katonáéknál ezt parancsnak hívják -, hogy oldjon meg egy akut problémát. A XIX. században a korabeli harcászati eljárások során a várak ostrománál alkalmazott aknaharc közben aknászok tömegessen esnek áldozatul. Ennek oka a robbantáskor felszabaduló mérges-bűzös-gonosz kis gázok. Főhősünk addig töri a fejét, míg egyszer csak feltalálja az első sűrített levegős légzőkészüléket. A találmányon megfigyelhető a józan paraszti ész, a magyar kézműipar trükkös megoldásai, valamint a haditudomány szerencsés keveredése. Az eszközt 1828-29-ben elkészíti, véglegesíti, majd 1830-ban bemutatja a bécsi vezérkarnak. Parádés!

Egy korabeli cikk igy számol be erről: „Bizonyára nem csekély örömére szolgál édes Hazánknak, hogy egy magyarnak jutott oly készületnek a felfedezése, amely minden ilyen célú készületnek űgyetlenségét nyilvánabbá teszi, és amely nemsokára egész Európában az emberiség javára kőzőnségessé tétetik.”

Az "életmentő készület" hordhelyzetben

A légzőkészülék működése

A készülék két részből állt. Egyik része egy háton hordozható acél palack, amely kovácsolási technikával készült és 60 bar nyomást bírt, 30 percig biztosította a normál légzést. A palack töltését az aljára szerelt szelepen keresztül végezték. A palacktól két hajlékony cső vezetett az ún. angolcsapig, ezek egyikén sűrített levegő jött, a másikat, mely szintén ide csatlakozott, kiegyensúlyozó szerepéből következően ónnal töltötték fel. A sűrített levegőt a kiegyensúlyozott csapon keresztül egy pálca segítségével vezették a kecskebőr sisakba. A pálcából áramló levegő mennyiségét egy kis csavarral lehetett szabályozni. A kecskebőrből készült sisakba vezető csőbe egy kis síp volt elhelyezve, amely jelezte a megfelelő mennyiségű levegőt. Ha elegendő levegő érkezett a síp tisztán szólt, de más volt a hangja ha több, és más ha kevesebb levegő érkezett. Amikor már csak gyenge, szaggatott hangot adott, azzal jelezte hogy kifogyóban van. Mivel a sisakban a környezetinél nagyobb nyomás volt, oda mérgező gázok nem juthattak be. Pont mint egy mai full face maszk.

No, ennyi izgalom után lássuk a találmányt:

Az angolcsap

A sisakra szemmagasságban egy pár lencsét is elhelyeztek, amely a leírás szerint „a körüllátásra szolgált”.

A Tűzoltó Múzeumban kiállított légzőkészülék

A találmány utóélete

A légzőkészüléket a katonaságon kívül a bécsi tűzoltóság is használta, a „sorozatgyártást” pedig egy Kraft nevű bécsi mechanikus végezte - aki a feltaláló halála után saját neve alatt hozta forgalomba az életmentő eszközt - ami finoman szólva sem volt elegáns eljárás Kraft úrtól.

Ha összehasonlítjuk Kőszeghy-Mártony Károly 1828-ban, valamint Fernez - Le Prieur 1926-ban elkészült találmányait, szinte nemzeti büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy főhősünk közel 100 évvel előzte meg a korát. Mivel az (osztrák) Császári Haditengerészet akkoriban nem volt még jelentős tengeri hatalom, így ez a korszakalkotó találmány nem a (harci) búvárok között terjedt el. A magyarok pechére.


Fotók, illusztrációk: Tűzoltó Múzeum és a szerző saját felvételei.

A cikk először a UEF blogon jelent meg, szerzője a UEF búvároktatója.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!