Milyen víz alatti kamerát válassz

Egyiptom, Dahab, a Kanyon bejárata

Van, aki mélyebbre szeret merülni, van aki barlangba, és van olyan aki szereti megörökíteni a merülés során látott szépségeket. Mindenkinek megvan az oka, hogy miért vágyik a víz alá. A fotózás a víz alatt a búvárkodás egyik szépséges ága, de nem mindenkinek jelenti ugyanazt a fotózás szó! Más eszközre van szükséged ha a fotót egyetlen kattintással szeretnéd letudni, és másra ha tökéletesen komponált, szépen megvilágított képeket szeretnél alkotni. 

De ahhoz, hogy jó fotós legyél a víz alatt nemcsak technika kell, hanem búvár készségek is. Pédául, biztosan merülsz? Tökéletes a lebegésed? Ismered azt a környezetetet ahol legközelebb a víz alá mész? Tudod, milyen élővilágra, látványosságra számíthatsz odalenn?

Az első tanácsom: merülj néhányat, mielőtt gépet viszel magaddal. Egy UEF Haladó búvártanfolyam után pedig már sokkal bátrabb és sikeresebb lehetsz. A további búvárképzéseken pedig egy csomó olyan tudást tökéletesíthetsz, amire első körben talán nem is gondolnád hogy szüksége lehet egy fotós búvárnak. Ilyen mondjuk a tökéletes lebegés és a hátrafelé uszonyozás, amiket legjobb búvároktatótól elsajátítani.

Amit előre érdemes tisztázni

Szóval, milyen gépet vegyél? Az erre adott válasz nem lehet konkrét, ugyanis egy sor tényező befolyásolja a megfelelő kiválasztását. Fontos tisztázni, mire kell és hová, az sem mindegy hányszor merülsz egy évben és az sem utolsó szempont, hogy például a felszínen is szeretnéd használni a gépet. Újban gondolkozol, vagy használtban? Mekkora az anyagi kereted? A címben feltett kérdésre adott válaszom nem lesz teljesen objektív, van személyes véleményem és nem is fogom elrejteni.

Mobilok

Igen, már a víz alatt sem lehet megkerülni korunk top kütyüjét. Elsősorban azoknak ajánlom akik kattintanak és úsznak tovább. Számos gyártó készít búvártokot mobilokhoz, így már búvárkodás közben sem kell nélkülözni digitális élettársunkat. Ami azt illeti, nekem pont ez az egyik legfontosabb ellenérzésem vele kapcsolatban. Ez lehet direkt is, illetve elvonatkoztatott, hiszen pont azért megyek a víz alá, hogy a másik világot kicsit fent hagyjam, kikapcsoljak belőle. 

Mobiltelefon víz alatti tokban

A másik szempont, a beázás. Ha beázott a gépünk, levesbe mehet az addigi összes alkotásunk amit a gépben lévő kártyán tároltunk. Fotós szempontból vegyes a kép, a mobilok manapság már tényleg - bizonyos körülmények között - lenyűgöző képeket alkotnak, de a vízben más a fizika, ott a felszínre optimalizált algoritmusok csődöt mondhatnak. Persze ez is változik, mire leírom már biztosan van olyan alkalmazás, ami csodagépet varázsol a telónkból.

Akciókamerák

Ide tartoznak a GoPro kamerák és társaik. Nekem is van egy, videóra tényleg fantasztikus. Volt szerencsém profi filmesekkel, profi forgatáson részt venni. Igen ők is használják, videóra. Fotózásra korlátozottan alkalmas. Azoknak viszont feltétel nélkül ajánlom, akik két gombbal meg szeretnék oldani a búvárfotó kérdést. Ha nem fényszegény a környezet, vagy van segédfényünk, némi gyakorlással értékelhető minőséget fogsz tudni készíteni vele. Rengeteg kiegészítőt lehet hozzájuk kapni, színszűrőtől a makrólencséig. Általánosságban kijelenthető, hogy az ismert márkák utcahosszal verik a filléres eszközöket. Manapság az akciókamerák már tok nélkül is vízállóak, akár 10 méterig. Légzőkészülékes búvárként viszont azt javaslom, hogy maximum egy medencében próbáld ki tok nélkül őket. A nagyobb mélység és a sós víz elég hamar megteszi a hatását. A korlátozott vízállóság viszont jól jön ha beázik a tok. Márpedig be fog. Vagy előbb, vagy utóbb. Van két fő hátránya, ami a mobilok jelentős részére is igaz, nincs bennük manuális expozíció állítás és vaku.

GoPro akciókamera

Kompakt kamerák

Na, számomra ez az igazi mostohagyerek, ami igazán semmire sem jó. Erre manapság már a gyártók is rájöttek, hiszen lassan eltűnik a kínálatból. Egy valamirevaló mobiltelefon hozza ugyanazt a képminőséget, és mindig ott van a zsebünkben. Ha elég elszántak vagyunk lehet valamennyit kreatívkodni a beállításoknál és van bennük vaku is, ami ugyan inkább bosszantó mint hasznos. Akkor már inkább egy akciókamera…

Kompakt fényképezőgép

Aki szeretne igazán minőségi képeket készíteni a víz alatt, előbb-utóbb elengedi a gépek automata beállításait. A víz mint fizikai környezet nagyban különbözik a levegőtől, így az oda optimalizált automatikák az esetek jelentős részében csődöt mondanak. Ezen a ponton már tisztában kell lenni a fotózás alapjaival, mint például az expozíciós hármas; a rekesz, a záridő és az ISO. Továbbá jól jön még néhány trükk és praktika is. Mindezekről többet is megtudhatsz egy UEF Fotógráfus búvár tanfolyamon.

Prémium kompakt kamerák

Ezek az ún. 1 colos gépek, mert a CCD-jük 1 coll átlójú. Rögtön két alkategóriát dobjunk ki a lehetőségek közül: az ún. szuperzoom-okat és a bridge gépeket. Ezeknek a gépeknek olyan hosszan mozog zoomoláskor az objektívük, hogy nem lehet vízálló tokot szerkeszteni hozzá. Maradnak tehát az alap zoomos gépek, az én nem annyira titkos favoritom a kezdő, de fejlődni vágyó búvárfotósnak. Ezekben a gépekben van teljesen manuális beállítás, mind a záridőre, mind a rekeszre. Makró témákban megközelíti a profi gépek minőségét, és van hogy jól jön a kisebb méret, pl.: ha közel akarod helyezni a témához a géped, vagy közvetlenül az aljzaton van a téma, tényleg jól jön a kisebb méret. Bármely neves gyártó gépe megfelel a célra, a márkák közötti különbségek inkább személyes preferenciák, mint valós indokok.

Prémium kompakt kamera

Viszont, ebben a kategóriában vannak már úgynevezett "outdoor" gépek, vagy "strapakamerák" is, amelyek már alaphelyzetben (külön tok nélkül) is víz- és porállóak, de hasonlóan az akciókamerákhoz, nem javaslom mélyebb és/vagy tengeri felhasználáshoz.

Outdoor fényképezőgép, strapakamera

A tokok között viszont már ordító különbségek vannak. A prémium gyártók vízálló házai ergonomikusabbak, a kivezetések jobban kézre állnak és biztosabban is működnek. Itt is megjelentek az olcsó kínai tokok. Kérdés, mennyire olcsó ha használhatatlan, vagy ha elázik a drága technika. A nevenincs gyártók javára írandó, hogy fejlődnek, fejlesztenek, így ami pár éve még felejtős márka 
volt, mára előlépett a használható szintre. Vásárlás előtt egy internetes kutatás mindenképpen javasolt.

DSLR és Milc kamerák

... én is Milcre váltottam már a víz alatt

Elérkeztünk a cserélhető objektíves, profi gépek világába. Azaz a tükörreflexes (DSLR) és a tükör nélküli (Milc) gépekről lesz szó. Együtt írok a két kategóriáról, bár sokban különböznek. Ha már ebben a ligában szeretnél játszani, biztosan lesz fogalmad ezekről a gépekről, és legalább a felszíni használatukról. A DSLR lassan megy ki a divatból az általános felhasználási körben. Ennek én személy szerint nem örülök, mert számomra a “tükrös” a fényképezőgép. Viszont én is Milcre váltottam már a víz alatt, és ha Te is elsősorban lent szeretnéd használni, és új gépben gondolkozol, neked is ezt javaslom. 

Nézzük az előnyöket. Kisebb méret, ez jól jön a repülős utaknál is, de egy 60 perces merülés esetén sem mindegy, mekkora járókeretet cipelsz magaddal, és akkor még nem volt szó egy jó kis áramlásról. Az LCD kereső sokkal kényelmesebb a víz alatt, mint az átnézeti, ahol csak sejtettem a komponálást, mint láttam. Le a kalappal azok előtt a fotósok előtt, akik két centis halakat úgy exponálnak átnézeti keresővel, hogy pont a szeme éles! Igen tudom, hogy manapság már a DSLR-ek is működnek LCD-vel, de nem arra vannak optimalizálva. Persze, ha használt gépek között válogatsz, ne dobj el egy jó kis DSLR-t mert én azt írtam a Milc a jobb :) Fontos még, hogy a tokon cserélhető legyen az előtét, a port, hiszen ha más objektívet teszünk fel, más port kell hozzá. Ez megint egy külön, hosszabb téma lehetne.

 
Itt el is érkeztünk a cserélhető objektíves gépek legnagyobb hátrányához, a korlátozott gyújtótávhoz. Itt el kell döntened előre, mire fogsz “vadászni”. A víz alatt nem használhatunk utazó zoomot, és az általános “kit” obit is ritkán láthatsz itt. Tehát, ha ezt a kategóriát választod, szükséged lesz egy szuper nagylátószögű objektívre, akár lehet halszem is. Ezen kívül makróra, lehetőleg fixre. A nagylátónál félgömb alakú dome portra lesz szükséged, a makrónál sík portra. Igen, éppen ezért ez már nem a kezdők világa, újra megemlítem, a UEF Fotográfus Búvár tanfolyamot, ahol részletesen tárgyaljuk a víz alatti fotózáshoz szükséges felszereléseket, technikákat.

 

Cserélhető nagylátószögű előtét, azaz domeport

Ne felejtsük el, hogy a szuper képhez nem elég csak egy fényképezőgép és tok, szükséges lehet még rengeteg kiegészítő, lámpák vakuk, karok, konzolok, stb, stb.

És persze sok-sok gyakorlás, amihez kitartást kívánok!

JU-87 Stuka roncsa az Adrián. A kép egy Canon Eos M6 Mark II géppel, 

és két Inon S-2000 vakuval készült 

Víz alatti fotók: Haász Balázs 

A bejegyzés először a UEF blogon jelent meg, szerzője a UEF búvároktatója, búvárfotós.

Ha tetszett oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!

Élménybeszámoló a 18. CMAS Víz alatti Fotós Világbajnokságról

Idén ősszel október 4-9 között rendezték a CMAS Víz alatti Fotós és Videós Világbajnokságot a madeirai Porto Santo szigetén, Portugáliában. A rangos megmérettetésen 18 ország 34 búvárfotós csapata vett részt, hazánkat Ifj. Lőrincz Ferenc búvárfotós és Takár Yvette víz alatti modell képviselte. Szenzációs eredményként a magyar duó - a fotós világbajnokságok történetében először - aranyérmet nyert nagylátószögű kategóriában, valamint a speciális kategóriában 6. helyezést ért el. A versenyről és a díjnyertes fotó készítésének hátteréről Takár Yvette víz alatti modell, UEF búvároktató beszámolóját olvashatjátok. 

Életem egyik legnagyobb élménye volt, amikor a Magyar Búvár Szakszövetség két évvel ezelőtt felkért minket, hogy induljunk el a fotós világbajnokságon, idén pedig ismét mi képviselhettük hazánkat a 18. CMAS Víz alatti Fotós Világbajnokságon, Portugáliában. A kiutazást iszonyú hosszúnak éreztem, kétszer is át kellet szállnunk, majd 3.5 órás kompozás után az óceánon keresztül érkeztünk meg a helyszínre, Porto Santo szigetére.

Porto Santo szigete, Madeira, Portugália

Egy víz alatti fotós bajnokságon igen szigorú szabályokat írnak elő a résztvevők számára: korlátozva van a merülési idő (4x90 perc), a mélység (max. 30m), és persze alapvető, hogy mindenki betartsa a biztonságos merülés szabályait. A versenybírók még a víz alá is elkísérnek és figyelik hogyan merülnek a versenyzők, betartják-e az előírásokat, illetve nem tesznek-e kárt az élővilágban, az ugyanis azonnali kizárást von maga után. A szervezők arra szintén figyelnek, hogy meghatározott merülőhelyeken dolgozzon minden fotós, és az esélyegyenlőség jegyében mindenkinek ugyanannyi idő jusson egy ponton a fotózásra. A víz alatti fotós versenyeken az előre meghirdetett alapkategóriákon túl, - melyek a nagylátószögű felvételek, nagylátószögű felvételek modellel, a makró felvételek, valamint a hal felvételek - van egy speciális (idén a rákok, két éve a ráják), illetve egy kreatív kategória is. A hat kategóriából négyben lehet 1-1 képet nevezni. 

Az idei VB-n a fotós kategóriában 18 ország 34 búvárfotós csapata, videó kategóriában pedig 8 ország 13 csapata indult (itt magyar versenyző nem volt). A hét fős nemzetközi zsűrit Renee Capozzola (USA), neves búvárfotós vezette. A sorsolás alapján mi a finn és a portugál búvárokkal kerültünk egy hajóba. 

A finn és portugál csapattal egy csónakban

Az előző verseny tapasztalatai alapján úgy döntöttünk versenyzőtársammal, Ifj. Lőrincz Ferenccel, hogy a nagylátószögű felvételekre koncentrálunk, amiket a gyakorló merülések során választunk ki. Mindketten a roncsfotózás, a roncsmerülések szerelmesei vagyunk, így mivel az egyik téma egy roncs volt (a Cordeca korvett) kifejezetten tudatosan dolgoztunk, és nagyon örültünk a feladatnak.  

Elérkezett a verseny napja. A döntő merülésen az volt a stratégiánk, hogy gyorsan lemerülünk a roncs melletti közel 30 méteres mélységbe, így még azelőtt fotózhatunk hogy a többi versenyző beúszhatna a képbe. Ez ugyan sikerült, de még így is csak két képet tudtunk készíteni, mivel pár percen belül már a többi versenyző is a roncs mellett volt, vagy én voltam túl közel és látszott ahogy próbálom a halat a kamera felé csalogatni. Egy technikai hiba folytán azonban nem tudtuk a helyszínen visszanézni a képeket, így akkor még azt hittük, hogy ezzel el is úszott az esély a jó szereplésre. A roncsnál csak ez az egy lehetőségünk volt fotózni a versenyen, a következő merülőhelyek eltérő jellege miatt a folytatásban már makró témákkal dolgoztunk. 

Az aranyérmes kép a nagylátószögű kategóriában 

A verseny merülések két napon át tartottak, összesen négy merüléssel, és mind a két nap végén le kellett adni a memóriakártyákat a fotóinkkal, tehát azokon módosítani utólag nem lehetett. A zsűri a kamera által készített nyers (JPG) képeket bírálta el. Így aztán gyakorlatilag csak annyi dolgunk volt, hogy kiválogassuk azokat a képeket amiket nevezni szeretnénk. Mint az esti fotóválogatásnál kiderült, az a bizonyos két kép a pont jó helyre beúszó sügér miatt elég jól sikerült, így bizakodva neveztünk a nagylátószögű kategóriába. Emellett neveztünk képet a nagylátószögű modell-, a speciális- és a hal kategóriákba is. 

Hosszúlábú rákok - a specilás kategória 6. helyezett képe

Számunkra is csak az eredményhirdetéskor derült ki, hogy megnyertük a nagylátószögű kategóriát, így magyar csapatunk a búvárfotós világbajnokságok történetében először aranyérmet szerzett. A speciális rák kategóriában pedig 6. helyet értünk el, aminek szintén nagyon örültünk. Úgy gondolom már csak azért is nagy szó ez az eredmény, mert a többi búvárfotós csapat olyan országokból érkezett ahol van tenger, így sokkal többet merülhetnek, fotózhatnak is mint mi. 

Vendégszerző: Takár Yvett víz alatti modell, búvároktató 

Fotók: Ifj. Lőrincz Ferenc 


A cikk először a UEF blogon jelent meg, szerzője a UEF búvároktatója.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!

Profi fotós tippek az élvezhető víz alatti képek készítéséhez

Olyan korban élünk, amikor körülvesznek minket az elektronikus kütyük és már szinte mindenkinek van a zsebében, vagy a keze ügyében egy képrögzítést lehetővé tevő eszköz. Innen már csak egy lépés, hogy ezeket magunkkal vigyük a víz alá, megörökíteni azt a csodát, amivel búvárkodás közben találkozunk.

Persze a víz alatti fotózás (filmezés) is egy olyan terület, amit sokan művelnek, de kevesen teszik ezt azzal a tudatossággal, aminek köszönhetően drasztikusan javulhat(na) az elkészített képek élvezeti értéke. A laikus úgy gondolja, hogy van egy jó kis fényképezőgépem, amit berakok egy tokba, vagy esetleg alapból is bírja a vizet, és azzal majd - ahogy a felszínen is szoktam, nyomogatva az exponáló gombot -, a víz alatt is remek fotókat fogok készíteni. Fotókat természetesen tud majd készíteni az így gondolkodó, de remek fotókra viszonylag csekély az esély, sajnos.  

Aki már kipróbálta a víz alatti fotózást, biztosan készített olyan alkotásokat, amik nem voltak élesek, a téma bemozdult, talán ki is csúszott a képből, vagy színszegény lett a felvétel - magyarul a kékes-szűrkés árnyalaton kívül nem volt más rajta. Esetleg élvezhetetlen lett a kép, mert tele volt kisebb-nagyobb fényes pöttyökkel, foltokkal, pacnikkal.

Anélkül, hogy nagyon belemennénk a részletekbe nézzünk néhány konkrét tippet, amivel részlegesen orvosolhatjuk a fent felsorolt problémákat, ha már mindenáron ragaszkodunk az automata üzemmódhoz:

• Kerüljük a gyorsan mozgó, cikázó halacskák megörökítését. Kezdjük inkább csendélettel, vagy kisebb, lassan mozgó élőlényekkel, például csigával.

• Fotózzunk közel a felszínhez, ahol van bőségesen természetes fény, de ilyenkor jobban tesszük, ha ki is kapcsoljuk a belső vakut. Minél közelebb van a felszín, annál színgazdagabb lesz a képünk. A mélység növekedésével egyre több színt elveszítünk. 4-5 méter alatt, ha a gépünk automata üzemmódban van és nem használunk valami segédberendezést, kiegészítőt (külső vaku, piros előtétlencse vagy fólia), akkor a piros árnyalatoknak az elkészült fotónkon búcsút inthetünk. Ha van a gépünkön “víz alatti fotó” üzemmód, azt használhatjuk, de ne várjunk tőle csodát! 

Balra vaku és színek nélkül, jobbra felszín közelben vaku nélkül, de színesben

Mélyebben, ahol romlanak a fényviszonyok, bizony szükségét fogjuk érezni a vakuhasználatnak és máris szembesülünk a fent említett problémával - az ún. “havazás” jelenség teljesen tönkrevágja a képünket.

"Havazás" jelensége belső vakuval 

Belső vaku használata esetén ezt igen nehéz megúszni, de kicsit javíthatunk a helyzeten az alábbiakkal:

• Fotózás előtt ne kavarjuk fel az üledéket (és a társunk se tegyen ilyen galádságot)!

• Hanyagoljuk a több méterre lévő dolgok megörökítését, fotózzunk közeli dolgokat és menjünk a lehető legközelebb az adott témához.

• Mindenképpen javasolom, hogy éjszakai merüléseken is gyakoroljunk. Tapasztalatom szerint automata üzemmódban, beépített vaku használatával legjobb eredményt a kezdő búvárfotós éjszakai makro fotók készítésnél tud elérni.

Éjszakai makro fotó belső vaku használatával

Az eddig taglalt gondok megoldásában sokat segít, ha lemondunk az automata üzemmódban való fotózásról és elkezdünk játszani a manuális beállításokkal. Ehhez nem árt tudni, hogy miket lehet és miket érdemes állítani, illetve milyen eredményeket, milyen változásokat érhetünk el ezekkel az állításokkal. Ebből az is következik, hogy a fényképezőgépünknek alkalmasnak kell lennie a manuális állíthatóságra. 

Azért, hogy nagymértékben és tudatosan javítsunk víz alatti fotóinkon, érdemes elvégezni egy UEF Víz alatti fotós tanfolyamot, ahol a fenti problémák okainak megismerésén és megoldásain túl, még rengeteg olyan információra és ismeretanyagra lehet szert tenni, ami egy új szintre emelheti tudásunkat és az elkészített képek minőségét.

Fotók: Szabó Tamás

A cikk először a UEF blogon jelent meg, szerzője a UEF búvároktatója.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!