2019. október 10., csütörtök

Úti cél: Madeira atlanti szigetcsoportja


Az Atlanti-óceánon található Madeira minden búvár számára tartogat valamit: távoli, szinte érintetlen vizeket, egészséges tengeri élővilágot, izgalmas roncsokat és egész évben kellemes időjárást - még Európa határain belül. Ha mindehhez hozzávesszük a festői tájat, a több száz kilométer túraútvonal-rendszert, a sziklamedencéket, valamint annak a lehetőségét, hogy bálnákkal és delfinekkel is találkozhatunk, akkor egyértelmű, hogy Madeira az a hely, ahol közvetlen kapcsolatba kerülhetünk a természettel.

Madeira szigetcsoportja Lisszabontól mintegy 1000 kilométerre délnyugati irányban található az Atlanti-óceán közepén, nagyjából Casablanca magasságában. A szigetcsoport hét szigetből áll, de csak a két nagyobb, Madeira és Porto Santo lakott. A többi kisebb sziget a Desertas, illetve Selvagens-szigetekhez tartozik, amelyek természetvédelmi területek. 

A szigetcsoportnak enyhe, a Golf-áramlat által szabályzott szubtrópusi klímája van, így egész évben kellemes, szélsőségektől mentes időjárást élvezhetünk. Az éves átlaghőmérséklet max. 25°C és min. 15°C közötti. Az óceán hőmérséklete hasonló, nyáron elérheti a 25°C-ot is, de tél végére sem szokott 17°C alá hűlni, ez sportbúvár mélységekben állandó, nincsenek hőhatárok, gyakorlatilag egész évben tart a búvárszezon.

Búvár szemmel... 

Miként a legtöbb óceáni sziget, úgy Madeira sem kapcsolódik kontinentális talapzathoz, ezért már a parthoz viszonylag közel nagy mélységek vannak. Ez a domborzati jellegzetessége teszi lehetővé az olyan nyílt vízi élőlények partközeli megfigyelését, mint a manták, nagytestű nyílt vízi halak és tengeri emlősök, vagy éppen a teknősök. A szigetek körüli mélykék víz - sokszor kiváló látótávolsággal - otthona mintegy 360 féle tengeri növénynek, 550 halfajnak, 21 tengeri emlősfajnak és nagy mennyiségű gernictelennek. A fajok biológiai sokfélesége a szigetek körül egyedülálló, itt nemcsak az atlanti élővilág található meg, hanem az Északi-tengertől a Földközi-tengerig terjedő fajok széles skálája, valamint néhány trópusi faj is, melyeknek éppen Madeira a legészakibb eloszlási területe.


Madeira 

A fő sziget számos merülőhelyet kínál, köztük néhány roncsot, barlangot, illetve parti merüléseket is. Ugyanakkor a sziget legjobb merülőhelyei Madeira déli részén, két kisebb térségre, a Funchal ECO Parkra és a Garajau Tengeri Rezervátumra koncentrálódnak. Garajau, mint tengeri védelemre létrehozott terület a legelső ilyen volt Portugáliában, fennállásának három évtizede alatt látványosan benépesült, mára gazdag víz alatti flóra és fauna jellemzi.

Barna fűrészessügér egy halraj közepén

A szigetet körülvevő tengeri terület a nyári hónapokban különösen zsúfolttá válik, mert ilyenkor sokféle nyílt vízi hal úszik a Golf-áramlattal a szigetcsoport mellett, gyakoriak a különféle makrélák, barrakudák és édesajkú halak rajai. Általában nyár vége felé láthatók a kecses és elegáns mobula ráják, amint lassan tovasiklanak a búvárok felett. Találkozhatunk itt termetes ajakoshalakkal és sügerekkel, valamint számos további fajjal, mint például egyes muréna fajok vagy a színpompás tengerirózsák.

Sziklán pihenő rája

Ugyanakkor egy bizonyos fajnak a legtöbb búvár különös figyelmet szentel - ez pedig a barna fűrészessügér, amelyet a Garajau rezervátum szimbólumának is tekinthetünk. A fűrészessügerek itt igen nagyok (a 60 kg-ot is elérhetik), mégis rendkívül játékosak és kíváncsiak, általában a merülés teljes ideje alatt követik a búvárokat. Egy tipikus merülésen itt 3-4 barna fűrészessügér is látható, akik szinte versengenek a búvárok figyelméért és általában az évek óta ismert merülésvezető mellett úsznak.

Búvárok barátkoznak egy barna fűrészessügérrel

Porto Santo 

Madeirától alig több mint 20 tengeri mérföldre fekszik Porto Santo kis szigete. Bár közel vannak, a két sziget már nem is különbözhetne jobban egymástól, hiszen Porto Santo hatalmas, 8 kilométer hosszú partszakasza aranyhomokos tengerpartban fürdik. A sziget körül nagykiterjedésű védett tengeri területetet alakítottak ki, melynek határain belül több merülőhely is van. Láthatunk itt is barna fűrészessügeret, foltos sügereket, murénákat, rájákat, de körözve úszó barrakuda rajokat, makrélákat, édesajkú halakat és tonhalakat is. A legjobb és legismertebb merülőhely kétségtelenül a “Madeirense” roncsa, ez a merülés már önmagában megéri a szigetre látogatást.

A "Madeirense" roncsa

Desertas- és a Selvagens-szigetek 

A Desertas-szigetek három kisebb szigetből álló csoport, Madeira fővárosától Funchal-tól 22 tengeri mérföldre található természetvédelmi terület. A szigetek látogathatók, némely búvárbázis szervez ide merüléseket, azért vegyük figyelembe, hogy ez kb. háromórás hajókázást jelent Madeiráról. A terület védetté nyilvánítását elsősorban a mediterrán barátfókák (Monachus monachus) megóvására irányuló intézkedések indították el, mely faj egyedei majdnem teljesen kipusztultak. Az IUCN alapján veszélyeztetettnek nyilvánított faj a legritkább fóka a világon, ám itt továbbra is megfigyelhetők, sőt, szerencsére ma már Madeira déli partszakaszán sem szokatlan a jelenlétük. A védett területek felét látogathatják csak a búvárok, mivel a fókák által leginkább kedvelt részeken tilos a hajózás, a merülés, de egyáltalán a fürdés is. Aki itt merül, az a víz alatt számíthat még sárgaszájú barrakudára, különféle tüskésmakrélára, valamit ördögrájára, és egy kis szerencsével még tengeri farkashalat is láthat.

A barátfóka ma már Madeirán sem szokatlan 

A Selvagens-szigetek Madeirától 163 tengeri mélfördre délre találhatók. A merüléshez a Madeira Természeti Park engedélye szükséges, de a szigetcsoport többi szigetétől való óriási távolsága már önmagában is korlátoz bármilyen turisztikai tevékenységet. 

A felszínen... 

Ha már Madeirán járunk, akkor persze van egy-két dolog amit érdemes megnézni, kipróbálni, vagy megkóstolni. Feltűnő az egzotikus virágok állandó jelenléte, amelyek az enyhe szubtrópusi klíma következtében szinte mindenhol, még az út szélén is nőnek egész évben. A sziget belsejében pedig olyan ősi babérlombú erdők találhatók, amelyek még a jégkorszak előtti Dél-Európa nagyrészét borították és ma már csak egy-két helyen fellelhetők. A portugálul laurisilva-nak (babérfa) nevezett fa értékes kapcsolatot jelent a múlttal, ezért az UNESCO a sziget természetes erdőinek jókora részét a világörökség részévé nyilvánította.

Ősi babérlombú erdő a sziget belsejében

Jelentős a szigetet keresztül-kasul behálózó levadák rendszere, ami nem más mint öntözőcsatorna. A sziget északi részén fekvő hegyekben rengeteg víz van, a déli napos, ezért termékeny területeken viszont kevés. Emiatt kezdték el építeni - a sziget korai telepesei - azokat az öntözőcsatornákat, melyek segítségével elszállíthatták a vizet a déli ültetvényekre, és amivel megteremtették a mai hálózat alapjait. Csupán néhány évtizede fedezte fel egy túrázó külföldi házaspár, hogy a levada karbantartó utak egyben kitűnő gyalogösvények, könnyű sétautak, méghozzá gyönyörű, látványos tájakon.

Levada túrán

A sziget keleti oldalán a Szent Lőrinc-félsziget hosszú, keskeny, erodált vulkáni sziklákból és szakadékokból álló láncolatát érdemes felkeresni. Izgalmas és lenyűgöző vadon, amely növényei miatt védett terület. A Madeira középső részén található Pico do Areiro kilátójából (1818 m) pedig szemügyre vehetjük a sziget középső hegyeinek csúcsait és szurdokait. Megfelelő felszereléssel a négy nagy csúcsot összekötő gyalogösvény a sziget egyik legizgalmasabb túráját kínálja. Madeira másik, északnyugati végén találjuk Porto Moniz városkát, melynek természetes sziklamedencéiből létrejött fürdője különleges strandélményt tartogat.

Túra a felhők felett

A főváros Funchal a sziget déli partján, egy természetes amfiteátrumban helyezkedik el, oldalról sziklák, északról pedig meredek hegyek szegélyezik. Kék virágú zsakarandafák övezte utcái fekete és fehér mozaikkal vannak kikövezve. Az óvárosba látogatva megcsodálhatjuk a szűk utcácskák graffiti festményekkel díszített ajtajait. A város fölött, Monte-ban található Miasszonyunk-templomban nyugszik IV. Károly magyar király és osztrák császár, síremlékénél szívet melengető érzés a magyar zászlót látni. Ha pedig ide feljöttünk, akkor ne hagyjuk ki a tobogánt, ami egy tradicionális szánkó. Régebben ilyenekkel juttaták le a terményeket a hegyről a tengerpartra, ma pedig a turistákat szállítják csinosan öltözött szánkóvezetők egy 2 km-es útvonalon Monte és Santa Luzia városrész között. 

A tobogán egy tradicionális szánkó

Madeirán nem lehet elmenni a bor mellett. A madeira bornak két jellegzetessége van. Először is, az erjesztési folyamat végén brandy-vel erősítik, másodszor, az érés során felmelegítik, ugyanis ez új mélységet és összetettebb ízeket ad a bornak. A városban több borászat is szervez kóstolóval egybekötött programot, ahol szinte mindent megtudhatunk a helyi borkészítésről. Az ételek közül külön említésre érdemes az “espetada”, amely babérnyárson sült marhahús, és egyes helyeken az asztalba épített nyárstartón tálalják. Ezzel szemben az “espada” ízletes fehér húsú abroncshal filé bundában sütve, amit jellemzően sült banánnal kínálnak. Olcsó és nagyon finom streetfood a “prego”, ez grillezett steak kovászolt cipóban.

Babérnyárson sütik az "espetada"-t 

Nem lehet véletlen, hogy Madeira idén (2019) - immár hatodszor - megkapta a World Travel Award "Legjobb európai sziget úti cél" rangos elismerését. Búvárként pedig úgy gondolom, hogy a felszíni élményeket méltón egészítik ki a víz alatti látnivalók, éppen ezért egy Madeirára tervezett búvártúra alkalmával érdemes mindkét terület felfedezésére időt szánni.

Utazás 

Közvetlen járat hiányában Budapestről legegyszerűbben Lisszabon, vagy Porto megálló közbeiktatásával tudunk eljutni Madeirára, és ha nem kell sokat várakozni az átszállásnál, akkor az egészet letudhatjuk 6-7 óra alatt. A Portugál Légitársaság (TAP) a hét majdnem minden napján üzemeltet járatot Budapest és a két portugál nagyváros között. Fapados járatokkal is megoldható az utazás, ebben az esetben ésszerű tranzitmegállóként jöhet szóba még Basel. 

Nagyításhoz kattints!

Forrás: Visitmadeira, X-Ray Mag, Útitárs Top 10 - Madeira 

Fotók: Visitmadeira, Madeira with Linda, Manta Diving Madeira, Pedro Vasconcelos és Nuno Sá Facebook oldala


A cikk először a UEF blogon jelent meg, szerzője a UEF búvároktatója.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése