Adriai merülőhelyek: Premuda - Katedrala

fotó: croatia-times.com

Aki egy kicsit is utánajárt az Adria nevezetes merülőhelyeinek, biztos, hogy a TOP 10-ben találkozott a „Katedrala” névvel. Búvárbázisunk szervezésében idén már második alkalommal sikerült szafarit szerveznünk Premuda szigethez, a Katedrala merülőhelyhez. Csapatunk minden kihívással szembenézve, és dacolva a hatalmas hullámzással és széllel, ma 3 merülésnél alább nem is adta ezen a csodálatos merülőhelyen, no persze, még előttük az éjszaka :)

Premuda a zadari-szigetcsoport legszélén fekszik, Losinj szigettől délre a nyílt tengeren. Premuda Horvátország egy félreeső helye, kb. 10 kilométer hosszú és 600 méter széles. Területe mindössze 9 km2 A sziget kiesik a turizmus fő csapásából, itt nincsenek szállodák és privát szálláshelyből is csak nagyon kevés van. A sziget elsősorban a hajósok illetve a búvárok körében népszerű. Premuda északi felén található a sziget egyetlen települése, amely a sziget nevével azonos nevű Premuda falu. A sziget legjobb strandja a nyugati oldalon fekszik. Itt a Premuda előtti kis szigetek által kialakított tengeri lagúnában tudunk a legbiztonságosabban fürdeni. Bátrabbak akár át is úszhatnak a Masarine vagy a Hripa szigetekre. A sziget déli részein számos kisebb öblöt találunk, ahol akár egymagunk tudunk strandolni.

fotó: croatia.hr

A tenger látnivalók területén számos lehetőséget kínál a sziget körüli partvidék. Itt található például a Katedrala-barlangrendszer, ami a Siroka-öböl közelében fekszik. Nevét az egymáshoz kapcsolódó barlangrendszernek köszönheti, melynek legnagyobb terme igazi katedráliskén tornyosul a búvár fölé. Egyik barlangból a másikba úszva csodás látványt nyújt amint az üreges mennyezeten keresztül átszűrődő fénysugarak megcsillannak a buborékokon. Az átszűrődő fény játéka varázslatba ejti a búvárt. A barlang belseje könnyen megközelíthető, így nem kell tapasztalt barlangi búvárnak lenni ahhoz, hogy felkutassuk egyedülálló szépségét. A rendszer bizonyos részeit azonban sokkal nehezebb elérni, ezért ide csak tapasztalattal és megfelelő felszereltséggel, végzettséggel rendelkező búvárok merülhetnek le.

fotó: croatia-times.com

A Katedrala környéke minden búvár számára bőségesen kínál látnivalót. Érdemes elidőzni, felkutatni a sekély vízben található rákokat, polipokat. Kivételesen gazdag élővilágot vonultat fel a merülőhely, így aki nem merül le a Katedrala-ba, az is felejthetetlen merülést jegyezhet fel a LogBookjába.

Premuda másik látványossága az egykori Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb hajójának, a SMS Szent István csatahajónak a maradványai. A roncs 45-65 méter mélyen fekszik és a Horvát Kulturális Minisztérium védelme alatt áll, itt csak engedéllyel lehet merülni.

Merülj velük: OLIGA DC - UEF Training Dive Center (Krk sziget, Punat)

A cikk először a UEF blogon jelent meg, szerzője a UEF búvároktatója.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!

A DAN publikálta 30. jubileumi búvárbaleseti jelentését

Már 30 éve olvashatjuk a DAN évenkénti búvárbaleseti jelentését (DAN Annual Diving Report). Az első kiadás 1988-ban jelent meg, és az egy évvel korábbi búvárbaleseteket tartalmazta, de a hivatalos adatgyűjtés már néhány évvel korábban elkezdődött. Az adatgyűjtés célja nemcsak a búvárbalesetek összegyűjtése, hanem azok vizsgálata, kiértékelése, illetve a lehetséges megelőzési lehetőségek feltárása volt. 

Kezdetben a balesetek adatai szubjektív forrásból származtak, mivel a búvárkomputerek még nem voltak annyira elterjedve, illetve nem volt megoldott az adatok letöltése sem. A merülési kockázatok referenciájaként az amerikai haditengerészet (U.S. Navy) merülési táblázatai szolgáltak. A legnagyobb gondot akkoriban a balesetesek sérültjeinek késedelmes ellátása, illetve a hiányos kezelések jelentették. Már a korai baleseti jelentések hangsúlyozták a sérülések előfordulási gyakoriságára, illetve azok súlyosságára fordított figyelem, valamint a sérülések idején fellépő reakcióidők javításának fontosságát. Ezen kívül rámutattak a búvársérülések pontosabb felismerésének, az oxigénes elsősegély fokozott használatának és az elsősegélynyújtás fejlesztésének szükségességére is. Harminc évvel később - a búvártechnika jelentős fejlődése ellenére - nagyjából ugyanezek a megállapítások tehetők. 

A képzésekkel foglalkozó szervezetek folyamatos erőfeszítéseinek köszönhetően a búvárok ma többet tudnak a búvársérülésekről és betegségekről, illetve jobban felkészültek azok megelőzésére és az elsősegélynyújtásra. Ugyanakkor az oktatási gyakorlatot fent kell tartani ahhoz, hogy a szükséges ismereteket és készségeket a frissen végzett búvárok is elsajátíthassák még mielőtt a vízbe mennének. A dekompressziós betegség azonnali rekompressziós kezelése a legtöbb búvár számára továbbra sem elérhető, mivel a búvárkodás egyre szélesebb körben elterjedt, gyakrabban merülnek távoli pontokon, és a sérült búvárok kezelésére alkalmas hiperbár kamrák száma is csökken. Emiatt a megelőzésen kell maradjon továbbra is a hangsúly. A DAN Éves Búvárbaleseti Jelentése a jövőben is azért készül majd, hogy felhívja tagok és általában a búvár közösségek figyelmét a búvárbalesetek bekövetkezésének okaira.

A UEF-nél a merülés biztonságát alapvetően fontosnak tartjuk és hiszünk abban, hogy a megtörtén balesetekből levont tanulságok növelhetik a búvárok biztonságát, ezért időnként ismertetjük a - hazai esetek mellett - DAN-tól származó megtörtént eseteket is.

DAN Annual Diving Report - 2017 Edition >>

A cikk forrása a Divers Alert Network, ismertetője a UEF oktatója.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!

5 mélymerülő rekord, amit minden búvárnak ismernie kell

Ahmed Gabr és csapata

1. Készülékes (SCUBA) merülés (tengerben, férfi) 

332.35 m - Ahmed Gabr (Egyiptom), 2014. szeptember 18. Dahab, Egyiptom. A lemerülés 12 percet vett igénybe. A felemelkedés a dekompresszióval együtt majdnem 15 órán át tartott. Ahmed Gabr búvároktató, az egyiptomi különleges erők tisztje.

William Trubridge

2. Állandó súlyú, uszony nélkül merülés AIDA [CNF | férfi] 

102 m - William Trubridge (Új-Zéland), 2016. július 20. Dean’s Blue Hole, Bahama-szigetek. A CNF sokak számára az egyik legnagyobb kihívást jelentő ága a szabadtüdős merüléseknek, mivel a búvár itt egyetlen lélegzettel és minden segédeszköz nélkül (nincsenek uszonyok, súlyok, sem emelőballon) úszik le és fel.

Trieszt batiszkáf

3. A legmélyebb lemerülés [tengerben]
10,916 m - Trieszt Batiszkáf (Project Nekton) - 1960. január 23. Challenger mélység (Mariana-árok), Guam mellett. Hidrosztatikai nyomás: 16 000 PSI (1 089 ATM). Utasok: Dr. Jacques Piccard (Svájc), Donald Walsh hadnagy (USA). A legmélyebb ismert pont 10 994 méter.

Theo Mavrostomos

4. Legmélyebb szaturációs merülés [kamrában] 

701 m - COMEX búvár Theo Mavrostomos (Görögország), 1992. Hydra X (10), COMEX Hyperbaric Experimental Centrum, Marseille, Franciaország. A 43 napon keresztül tartó merülés alatt hidrogénből, héliumból és oxigénből álló gázkeveréket lélegzett be a búvár hiperbár kamrában.

Jacques Piccard nyelvhal

5. A legmélyebben élő hal [megfigyelés] 

10,916 m - A Trieste batiszkáf 1960. január 23-án történt rekord mélységű merülésén Jacques Piccard egy nyelvhal szerű lapos halat figyelt meg a tengerfenéken, a legmélyebb ismert ponton, a Challenger mélységben.


A cikk forrása a Diving Almanac, ismertetője a UEF oktatója.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!