Az egészséges óceánok létfontosságúak a földi élet fenntartásához. Az óceánok adják bolygónkon az életre alkalmas élőhelyek 97%-át, és 700 000 fajnak szolgálnak otthonul. Az óceánok állítják elő az általunk belélegzett oxigén 50%-át, a tengeri élőlények pedig több milliárd embert táplálnak, azokról a tömegekről nem is beszélve, akik számára tengerek munkát, szórakozást, sportot, vagy éppen pihenést biztosítanak.
Elég a tengerek kifosztásából!
Az összes ragadozóhal, köztük a tonhalak, tőkehalak állományainak 95%-át már lehalászták. A kékúszójú tonhal közvetlenül a kipusztulás szélére került.A fenntarthatatlan ipari halászati módszerekkel nemcsak az a baj, hogy túlságosan nagy mennyiségeket fognak ki, hanem az is, hogy az értékesíthető halak mellett rengeteg más élőlényt is elpusztítanak.
Az európai uniós halászflottát a 2014-ben megújított Közös Halászati Politika a kapacitás visszafogására kötelezi. A világ számos pontján azonban a halászati vállalatok egyáltalán nem gyakorolnak önmérsékletet.
A civil szervezetek ezért több fronton is küzdenek azért, hogy rákényszerítsék a vállalatokat a változtatásra. A cél, hogy a rablógazdálkodásról a fenntartható halászati módszerekre álljanak át.
Tudj meg többet a Greenpeace által javasolt tengeri rezervátumokról és a tonhalvédelmi kampányról.
Bár a nagy tengeri környezetszennyezéseknek, például az olajszennyezéseknek súlyos következményeik vannak, valójában csak egy kis töredékét okozzák az óceánok szennyeződésének.
A szennyeződések fele szárazföldi tevékenységből származik: ipari és mezőgazdasági szennyvizekből, hulladéklerakásból és vegyszerkiömlésekből. További jelentős részt a levegőből a vizekbe kerülő szennyező anyagok tesznek ki, mint például a szénerőművekből származó kén-dioxid és higany.
A kidobott műanyag hulladékok törmelékei a világ összes óceánján ott lebegnek, a sarkvidékektől az Egyenlítőig. Rengeteg állat - teknősök, fókák, halak, bálnák és tengeri madarak - szenved vagy pusztul el a műanyag darabkák lenyelése miatt, vagy ha belegabalyodik a hulladékba.
De nemcsak a látható szennyezés okoz problémát. Apró, szabad szemmel szinte láthatatlan műanyag részecskékkel, úgynevezett mikroszemcsékkel (microplastics) is elárasztjuk az óceánt. A kozmetikai szerek (bőrradír, bőrápolók, fogkrémek), a súrolószerek és sok más háztartási szer tartalmaz ilyen szemcséket.
Ne hagyd, hogy az óceánok élettelen szemétlerakóvá váljanak. Csak Magyarországon körülbelül 300 000 millió műanyag zacskó fogy évente. Cselekedj most! Csökkentsd a háztartási hulladékod! Ne vegyél a boltban szatyrot, ne zacskózz be mindent, és amit csak lehet, hasznosítsd újra!
A cikk forrása a Greenpeace, ismertetője a UEF.
Szennyeződés a tengerekben
Minden évben több szemetet rakunk a tengerekbe, mint ahány tonnányi halat kiveszünk belőle.Bár a nagy tengeri környezetszennyezéseknek, például az olajszennyezéseknek súlyos következményeik vannak, valójában csak egy kis töredékét okozzák az óceánok szennyeződésének.
A szennyeződések fele szárazföldi tevékenységből származik: ipari és mezőgazdasági szennyvizekből, hulladéklerakásból és vegyszerkiömlésekből. További jelentős részt a levegőből a vizekbe kerülő szennyező anyagok tesznek ki, mint például a szénerőművekből származó kén-dioxid és higany.
A kidobott műanyag hulladékok törmelékei a világ összes óceánján ott lebegnek, a sarkvidékektől az Egyenlítőig. Rengeteg állat - teknősök, fókák, halak, bálnák és tengeri madarak - szenved vagy pusztul el a műanyag darabkák lenyelése miatt, vagy ha belegabalyodik a hulladékba.
Ne hagyd, hogy az óceánok élettelen szemétlerakóvá váljanak. Csak Magyarországon körülbelül 300 000 millió műanyag zacskó fogy évente. Cselekedj most! Csökkentsd a háztartási hulladékod! Ne vegyél a boltban szatyrot, ne zacskózz be mindent, és amit csak lehet, hasznosítsd újra!
A cikk forrása a Greenpeace, ismertetője a UEF.
Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése