 |
| fotó: Wikimedia Commons |
Azt persze nem állítom, hogy némi gyakorlás után hasonló produkcióra vállalkozhatna bárki is, de azt igen, hogy egészséges önbizalommal és kitartással elsajátíthatók a szabadtüdős búvártechnikák. Mint bármi más, ez is csak elszántság és gyakorlás kérdése.
Nagyobb kihívás
A merülés bármely változatában egy közös cél biztosan vezérli a búvárt, ez pedig a víz alatti világ felfedezése. Ám a szabadtüdős búvárok ennél egy kicsit tovább mennek. A búvárok általában a víz alatti életre kíváncsiak, ezt szeretnék nyugodtan szemlélni akár egy akváriumot. A szabadtüdős búvár viszont mélyebbre szeretne menni, esetleg kicsivel több időt eltölteni a víz alatt mint tegnap. Elsősorban ez a kihívás sarkallja, persze őt is elvarázsolja a vízi környezet szépsége, de a valódi cél önmaga legyőzése, saját korlátainak kijjebb tolása. |
| fotó: Wikimedia Commons |
Kevesebb probléma
Egy készülékkel merülő búvárnak nem szabad visszatartani a lélegzetét, különben sérülhet (veszélyesen tágulhat) a tüdeje. A szabadtüdős búvárnak ellenben vissza kell tartania a lélegzetét, mégpedig a merülés teljes ideje alatt. Lemerülés közben csökken, felemelkedéskor nő a szabadtüdős búvár tüdejében lévő levegő térfogata, ugyanakkor a mennyisége sohasem lesz több mint induláskor volt, hiszen a víz alatt már nem vesz levegőt. Nem is kell aggódnia a tüdőtágulásos sérülések miatt. Emellett a szabadtüdős búvár szervezetében nem oldódik nagy mennyiségű nitrogén sem (mivel nincs belőle többlet), így aztán nem is kell az emelkedési sebességre, a no dekó időre, vagy a biztonsági megállóra figyelnie. A szabadtüdős búvár olyan gyorsan merülhet le és emelkedhet föl, ahogyan csak kedve tartja.Kevesebb felszerelés
A szabadtüdős merülés kevésbé felszerelés igényes, mint a palackos verzió. A legtöbb szabadtüdős búvár csupán maszkot, uszonyt és légzőcsövet használ, esetleg még búvárruhát és ólmot, ha hidegebb vízbe készül. De még ezek a felszerelések sem feltétlenül szükségesek. Sőt, minél kevesebb a cucc, annál közvetlenebbül élheti át a búvár a víz alatti szabadság élményét.Rövidebb, de intenzívebb merülések
A készülékkel merülő búvárok többsége általában 45-60 percet tölt el a víz alatt egy-egy merülésen. Ezzel szemben egy átlagos szabadtüdős merülés egy-két perc csupán. Vajon miért foglalkozik bárki is a szabadtüdős merüléssel, ha készülékkel lényegesen több időt lehet eltölteni a víz alatt? Az élmény intenzitása miatt! Két perc a víz alatt szabadon, felér egy egész órás készülékes merüléssel. Gondolj bele, a készülékes búvár egy sor felszerelést visz magával azért, hogy egyáltalán létezni tudjon a víz alatt. A szabadon víz alá merülő búvár pedig pusztán a saját tehetségével hódítja meg a víz alatti világot - azért ez egészen más teljesítmény. Az élmény, hogy elértél egy adott mélységet, vagy merülési időt, egyszerűen varázslatos!Búvár készségek tökéletesítése
A legtöbb készülékes búvárnak általában nem okoz gondot a szabadtüdős merülés, hiszen a már elsajátított technikák nemcsak hogy jól jönnek, de egy részük elengedhetetlen is. Ráadásul a szabadtüdős merülés jellegzetességei miatt idővel egyre jobban csiszolódnak, tökéletesednek ezek a készségek.Alapvető dolog például, hogy a búvár komfortosan és biztonságosan érezze magát a vízben. A készülékes búvár már rendelkezik ezzel a fajta vízbiztonsággal. A szabadtüdős búvárkodás pedig szinte elképzelhetetlen enélkül a komfortérzet nélkül. Mégpedig minél több időt tölt el a búvár a vízben, annál otthonosabban fog mozogni.
Az egyenlítés egy olyan technika, amit minden víz alá merülő búvár alkalmaz. A manőver azt a célt szolgálja, hogy a középfülben lemerüléskor jelentkező nyomáskülönbséget kiegyenlítse, ellenkező esetben beszakadna a búvár dobhártyája. A szabadtüdős búvárok általában több és hatékonyabb módszert is alkalmaznak a kiegyenlítéshez, mivel gyorsabban süllyednek. Készülékes búvárként nagyszerűen hasznosítható ez a tudás.
Egy jó búvár ellazult állapotban van és lehetőleg alig mozog a víz alatt. Egy szabadtüdős búvár számára ez már létkérdés, hiszen a kevesebb mozgás kevesebb oxigén felhasználást jelent, ami pedig a merülési idő szempontjából nagyon lényeges. Világos, hogy az a búvár aki képes ellazulni a víz alatt, több időt tud lent eltölteni mint azok, akik erre nem képesek. Ezzel együtt léteznek olyan relaxációs-, vagy jóga légzőgyakorlatok, amelyek segítenek kitolni a szabadtüdős merülések idejét, de nyilván nem csak a szabadtüdős búvárok alkalmazhatják ezeket sikerrel. Ezek a gyakorlatok tökéletesen alkalmasak a készülékes búvárok levegőfogyasztásának a csökkentésére is.
 |
| fotó: Wikimedia Commons |
Sport a javából
Aki imádja a vizet és a búvárkodást, annak a szabadtüdős búvárkodás teljesen természetes alternatíva. A merülésnek ez a válfaja nemcsak új perspektívát nyit a búvár előtt, de nagymértékben fejleszti is a búvár képességeket. Ezen felül sok tekintetben komolyabb kihívást jelent, mint egy tipikus szabadidős merülés. Ez bizony sport a javából, ahol a képességek folyamatosan csiszolhatók és az egyéni rekordok állandóan túlszárnyalhatók. A szabadtüdős merülés egyszerre jelent fizikai és mentális kihívást. Talán éppen emiatt válik függővé az, aki egyszer belekóstolt már.A cikk először a Búvármester blogon jelent meg, szerzője a UEF búvároktatója.
Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!
