Tengerpart takarítás Zanzibáron magyar kezdeményezéssel

A Zanzibáron működő Divetime búvárbázis búvárai a delfinjeiről híres Kizimkazi településről indulnak hajós merülésekre nap mint nap. Itt található a Menai-öböl természetvédelmi terület és a merülőhelyek.

Zanzibáron sajnos még nincs mindenhol megoldva a szemétszedés, szemétszállítás, hulladék feldolgozás, így Kizimkaziban sem. Nincsenek kihelyezett kukák, nem jár kukásautó sem és az oktatás nem terjed ki a szemétkezelésre. Amit tudnak elégetnek, de legtöbbször azt is amit nem kéne.

Nincs mindenhol megoldva a szemétkezelés...

Sajnos ez a mi kis partszakaszunkon is feltűnő volt, az óceán sok szemetet hord ki a partra. Nem elég a szemetet összegyűjteni, valahogy a szállítást és a feldolgozást is meg kell oldani. Ezért felvettük a kapcsolatot a zanzibári egyetlen hulladékkezelő céggel, a Zanrec-kel.

A már rendszeresnek mondható parttakarításunkat harmadszor valósítottuk meg. A helyi lakosok is szívesen segítenek, minden ilyen jellegű kezdeményezést örömmel vesznek. A takarítások napján felnőttekkel, gyerekekkel együtt dolgozunk. Kiderült, hogy a helyi lakosokat legalább annyira zavarta a szemét, mint minket és nagy örömmel jönnek, kesztyűt húznak, talicskát hoznak és gyűjtik velünk együtt a szemetet. Egy gyűjtés alkalmával 2-3 köbméter(!) műanyag szemetet sikerül összeszedni közösen. 

Felnőttek és gyerekek együtt szedik a szemetet

Az akcióinkat nagy sikernek könyveltük el és szeretnénk rendszeresen megismételni. Hosszútávon viszont valami másban gondolkodunk. Jó lenne a helyi szállodákkal, szolgáltatókkal összefogni és egy gyűjtőhelyet kialakítani, megoldani a rendszeres szállítást. Ez mind pénz kérdése. Az állam ugyanis nem finanszírozza és adók vagy díjak sincsenek, melyek ezt fedeznék. Egyelőre megtesszük, amit tudunk és bízunk benne, hogy mások is csatlakoznak hozzánk.  

A sikeres akció végén (bal oldalt a bázis vezetője, Gyurman Zoltán) 

A cikk először a UEF blogon jelent meg, szerzője a UEF búvároktatója.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!

Adriai merülőhelyek: Premuda - Katedrala

fotó: croatia-times.com

Aki egy kicsit is utánajárt az Adria nevezetes merülőhelyeinek, biztos, hogy a TOP 10-ben találkozott a „Katedrala” névvel. Búvárbázisunk szervezésében idén már második alkalommal sikerült szafarit szerveznünk Premuda szigethez, a Katedrala merülőhelyhez. Csapatunk minden kihívással szembenézve, és dacolva a hatalmas hullámzással és széllel, ma 3 merülésnél alább nem is adta ezen a csodálatos merülőhelyen, no persze, még előttük az éjszaka :)

Premuda a zadari-szigetcsoport legszélén fekszik, Losinj szigettől délre a nyílt tengeren. Premuda Horvátország egy félreeső helye, kb. 10 kilométer hosszú és 600 méter széles. Területe mindössze 9 km2 A sziget kiesik a turizmus fő csapásából, itt nincsenek szállodák és privát szálláshelyből is csak nagyon kevés van. A sziget elsősorban a hajósok illetve a búvárok körében népszerű. Premuda északi felén található a sziget egyetlen települése, amely a sziget nevével azonos nevű Premuda falu. A sziget legjobb strandja a nyugati oldalon fekszik. Itt a Premuda előtti kis szigetek által kialakított tengeri lagúnában tudunk a legbiztonságosabban fürdeni. Bátrabbak akár át is úszhatnak a Masarine vagy a Hripa szigetekre. A sziget déli részein számos kisebb öblöt találunk, ahol akár egymagunk tudunk strandolni.

fotó: croatia.hr

A tenger látnivalók területén számos lehetőséget kínál a sziget körüli partvidék. Itt található például a Katedrala-barlangrendszer, ami a Siroka-öböl közelében fekszik. Nevét az egymáshoz kapcsolódó barlangrendszernek köszönheti, melynek legnagyobb terme igazi katedráliskén tornyosul a búvár fölé. Egyik barlangból a másikba úszva csodás látványt nyújt amint az üreges mennyezeten keresztül átszűrődő fénysugarak megcsillannak a buborékokon. Az átszűrődő fény játéka varázslatba ejti a búvárt. A barlang belseje könnyen megközelíthető, így nem kell tapasztalt barlangi búvárnak lenni ahhoz, hogy felkutassuk egyedülálló szépségét. A rendszer bizonyos részeit azonban sokkal nehezebb elérni, ezért ide csak tapasztalattal és megfelelő felszereltséggel, végzettséggel rendelkező búvárok merülhetnek le.

fotó: croatia-times.com

A Katedrala környéke minden búvár számára bőségesen kínál látnivalót. Érdemes elidőzni, felkutatni a sekély vízben található rákokat, polipokat. Kivételesen gazdag élővilágot vonultat fel a merülőhely, így aki nem merül le a Katedrala-ba, az is felejthetetlen merülést jegyezhet fel a LogBookjába.

Premuda másik látványossága az egykori Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb hajójának, a SMS Szent István csatahajónak a maradványai. A roncs 45-65 méter mélyen fekszik és a Horvát Kulturális Minisztérium védelme alatt áll, itt csak engedéllyel lehet merülni.

Merülj velük: OLIGA DC - UEF Training Dive Center (Krk sziget, Punat)

A cikk először a UEF blogon jelent meg, szerzője a UEF búvároktatója.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!

A DAN publikálta 30. jubileumi búvárbaleseti jelentését

Már 30 éve olvashatjuk a DAN évenkénti búvárbaleseti jelentését (DAN Annual Diving Report). Az első kiadás 1988-ban jelent meg, és az egy évvel korábbi búvárbaleseteket tartalmazta, de a hivatalos adatgyűjtés már néhány évvel korábban elkezdődött. Az adatgyűjtés célja nemcsak a búvárbalesetek összegyűjtése, hanem azok vizsgálata, kiértékelése, illetve a lehetséges megelőzési lehetőségek feltárása volt. 

Kezdetben a balesetek adatai szubjektív forrásból származtak, mivel a búvárkomputerek még nem voltak annyira elterjedve, illetve nem volt megoldott az adatok letöltése sem. A merülési kockázatok referenciájaként az amerikai haditengerészet (U.S. Navy) merülési táblázatai szolgáltak. A legnagyobb gondot akkoriban a balesetesek sérültjeinek késedelmes ellátása, illetve a hiányos kezelések jelentették. Már a korai baleseti jelentések hangsúlyozták a sérülések előfordulási gyakoriságára, illetve azok súlyosságára fordított figyelem, valamint a sérülések idején fellépő reakcióidők javításának fontosságát. Ezen kívül rámutattak a búvársérülések pontosabb felismerésének, az oxigénes elsősegély fokozott használatának és az elsősegélynyújtás fejlesztésének szükségességére is. Harminc évvel később - a búvártechnika jelentős fejlődése ellenére - nagyjából ugyanezek a megállapítások tehetők. 

A képzésekkel foglalkozó szervezetek folyamatos erőfeszítéseinek köszönhetően a búvárok ma többet tudnak a búvársérülésekről és betegségekről, illetve jobban felkészültek azok megelőzésére és az elsősegélynyújtásra. Ugyanakkor az oktatási gyakorlatot fent kell tartani ahhoz, hogy a szükséges ismereteket és készségeket a frissen végzett búvárok is elsajátíthassák még mielőtt a vízbe mennének. A dekompressziós betegség azonnali rekompressziós kezelése a legtöbb búvár számára továbbra sem elérhető, mivel a búvárkodás egyre szélesebb körben elterjedt, gyakrabban merülnek távoli pontokon, és a sérült búvárok kezelésére alkalmas hiperbár kamrák száma is csökken. Emiatt a megelőzésen kell maradjon továbbra is a hangsúly. A DAN Éves Búvárbaleseti Jelentése a jövőben is azért készül majd, hogy felhívja tagok és általában a búvár közösségek figyelmét a búvárbalesetek bekövetkezésének okaira.

A UEF-nél a merülés biztonságát alapvetően fontosnak tartjuk és hiszünk abban, hogy a megtörtén balesetekből levont tanulságok növelhetik a búvárok biztonságát, ezért időnként ismertetjük a - hazai esetek mellett - DAN-tól származó megtörtént eseteket is.

DAN Annual Diving Report - 2017 Edition >>

A cikk forrása a Divers Alert Network, ismertetője a UEF oktatója.

Ha tetszett az írás oszd meg az ismerőseiddel is. Köszönjük!